Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-14 [176]

auaapust, ix>oo* március xt» AA, evioxyam, oy-. szam. /íiadravecz tábori püspököt ünnepelte a Tesz. Folytatás 2./ .<* Sn még méltóbb helyre tettem, fcáhelyoztem oda, ahová v áléban méltó, az oltárra. Mert odairányitja az adományoz- kegye is, mrjd­n em onnan^voszi le, mikor úgymond ja, hogy a vallási ós hitéleti téren szerzett érdemekért adja. És ugyan oda utalta gyönyörű beszédében S z tra­nyavszky Sándor is. Szavai, amelyek az ő hivő'korcsztény lelkéből és har­cos magyar férfiasságából jöttök, egy csokorba kötötten lettek átnyújt­va a nemzőtöket fenntartó, krisztusi orovol bákitö, nemesitő anyaszent­egyház felé , - kz én oltárom: flum Deo, pro Patria! Nem holmi aprS­c^eprő tülekedések sekély őssége, személyeskedések, torzsalkodások aj oh oltárom, nem a politizálás, amely pártoskodásokba, soksztr a pártoskodá­sok lázadozásaiba vezet, az én oltárom' az az alap, amelyen egy esek, esalá** dok, népok és nemzetek boldogsága nyugszik: Cum Dco pro Pátria, Isten­nel hazáért. Ugy érzem ezt a munkásságomat tüntette kl az államfő s ezzel csak fölbátorított arra, hogy ugyanezen az uton szolgaijai;: tovább ozt a hazát, mert ha valaha, ugy most szüksége van önnek a hazának, ennek a? alaknak erősségére és törotlonségéro. Ha valaha egész szivvol és lólokkol szolgáltam ezt az'alapot, még hatványozottabban kívánom szolgálni a jövő­ben. Isten nélkül*mInt alap nélkül nincs hazafias, egyébként nemes fel­lángolásunknak és munkánknak sem épitő, alkotó, teremtő orojo. Legke­vésbbé nincs nálunk, mort Magyarorszagot építeni annyit jelont, mint az évezredes Magyarországot folopitonl. évezredes Itagyarorszagnak alapja ós erköxcse pedig Istenen, Krisztuson keresztül a kereszténység, s ve­zetőnek és munkásnak, építésznek és kerwszttilslvőnek, gazdagnak, szegőn; - •* nek, m ind önkinek, aki ennek a szent koronának a tagja, arra kell töreked-* n le, hogy az alaphoz, á kereszténységhez, annak erkölcseihoz méltÖ le­gyen. - Ához, hogy nagy ős boldog legyen az évezredes és utáb­M éveiben annyira mogcsonkult szegény hazánk, láng, öí'dktüz kell, olt­hatatlan tüz ás oz csak Iston tüze, Krisztusnak tüze* Én ennek'a tűz­nek, amuly: alapja a hazaszeretetnek voltam és leszek papja. Ezzol a tűzzel, a szeretet tüzével, Krisztus tüzével akarok belevilágítani a boldogabb holnap V _ . yagy iennek á krisztusi tűznek a máglyáján aka­rok mártírhalált halh 1 ^£Jy^~^lG£ ) Z a d r av o c zl s t v án~cz'ut án hálás köszönetet mondott a vele szemben megnyilvánult' szeretetért és Iston áldását kórto az egybegyűltök hazafias munkásságára. Nagy hatású szavalt hosszantartó ós meleg ünnep­i lés követte. /MOT/H. 1 • lg ~ m

Next

/
Oldalképek
Tartalom