Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-21 [175]
—MÁRTON BELK RAG*LMi»ZASI PERE. A büntetőtörvényszék Szemek Jenő dr. másodelnök vezetésével ma folytatta annak a sajtórágalmazási pernek a tárgyalását, melynek sértettje vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, vádlottja pedig Gál Imre hirlapiró, az Esti Kurir munkatársa, Amai tárgyaláson, ismét számos tanút hallgattak ki. Báró Biedermann Imre földbirtokos, aki 1934-tol kezdve tagja volt az Országos Tejgazdasági Bizottságnak, elmondta, hogy tanúja volt annak a jelenetnek, amikor Hoyos Miksa gróf a parlament folyosó/án beszélt Kóllay Miklós földművelésügyi miniszterrel arról a jelentősről, melyet a bizottság a dánosi tejgazdaságnál előfordult visszásságokról készített, 1 ^ gróf hangoztatta a miniszter előtt, hogy nehéz az ellenőrzés, - vallotta a tanú - s a miniszter megjegyezte: kényes a dolog, képviselőről van szó s már jelentette a miniszterelnöknek.'' - Ez a jelentés még nem megállapítás volt, - szólt az elnök csak azt célozta, hogy vizsgálót induljon meg, így volt? - Igen, Hoyos Miksa gróf is a vizsgálat megindítását szorgalmazta. Ez a jelentés az Országos Tejbizottság elé sem került, - Értesítették a főmagánvádlót, Marton Bélát, hogy jelentést kapott a bizottság bizonyos az ő gazdaságában tapasztalható visszááságokrói? - kérdezte az elnök, - Nem, - hangzott a felelet, - A miniszteri rendelet szerint azoknak a tejválla latoknak a tulajdonosait, amelyeknél felelőé üzletvezető ven, hfl-a "tejüzem ellen kifogás merül fel, erről a kifogásról értesíteni kell. Azért adták ki ezt a rendeletet, hogy a tejüzem tulajdonosa a visszaélést megtorolhassa, elbocsájthassa az üzemvezetőt. Miért nem értesítették Marton Bélát, hogy panasz merült fel az üzem ellen? - Az ügyet nem vizsgálták ki s szerintem valamelyik hatóságnak kellett volna értesíteni, A védő intézett ezután kérdés eket, a tanúhoz, aki elmondta, hogy az ő tudomása szerint más tejgazdaságok, illetve tejüzemek törzskeretét is felemelte a miniszter. Báró Hatvány Endre földbirtokos tett ezután tanúvallomást. Arró-j vallott, hogy azok a tejvállalatok, amelyeknek ő vezető tagja, a törzskeret megállapítása előtt 25.ooo liter tejet szállítottak naponta Budapestre,' a rendelet után pedig ennek hetven százalékát. Ezek a vállalatok csak a saját gazdaságaik tejét hozták Pestre, kisgazdák tejét nem szállitották. Macsali Sándor, a ceglédi Központi Tejszövetkezet elnöke el- mondta, hogy a szövetkezet 1934-ben a Lakúit s kétszáz kisgazda tagja volt. A szövetkezet a kisgazd'k tejét Budapestre akarta szállítani, de ekkor már nem kaphattak törzskeretet, - Hogy a gazdák tejét Pestre hozhassuk - vallotta a tonu ajánlatot kértünk budapesti nagy tejüzemektől. Az OMTK literenként 8.5 fillért ajánlott fel ab Budapest, ami azt jelenti, hogy két fillér szállítási költség is terheli a tejet. A szövetkezet tehát egy liter tejért 6,6 fillért kapott volna s a hazdáknak ebből 5,5 fillér jutott volna, A gróf Károlyi tejgazdaság lo,5 fillért ajánlott fel literenként ab Budapest, de ezt az ajánlatot sem fogadtuk el. Ezután fordultunk a Martonféls dánosi tejgazdaság üzeméhez, amely egy liter tejért, ab Dános 14,6 fillért volt hajlandó fizetni. Szerződóst kötöttünk a gazdatiszttel, Ásvány Lászlóval s 1935 végéig tartott ez aszerződés.
