Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-20 [173]

— - ZU TARR LAJOS GYILKOSSÁGI BŰNÜGYE,., /l, folyta tás./ - Nem érzem magam bűnösnek - jelentette ki Tarr Lajos vádlott. - Egyáltalában nem? - kérdezte Mendelényi dr, elnök,' - Nem- mért Abonyi oly nagy bűnt követett el ellenem, hogy megérdemelte a halalt, bár nem volt szándékomban őt megölni. Csak meg akarta^, ijeszteni,,, , A vádlott a továbbiakban az elnök kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Abonyit az 193o év óta ismerte, A vádlott feleségének ugyanis akkoriban étkezdéje volt és Abonyi mint ügyvédjelölt akkor náluk kosztolt, A vádlott ezután részletesen eMondta amerikai'élményeit, beszámolt az ott eltöltött nyolc esztendőről, azt állította, hogy Amerikában apósa többször becsapta, ugy hogy sokkal jelentékenyebb vagyont gyűjthetett volna, ha feleséginek szülei'nincsenek vele, 191o-ben jött haza, a felesége csak 1913-ban jött utána Amerikából, íeleségének szülei pedig a húszas évek elején tértek vissza Amerikából Magyarországra, A vádlott részletesen elmondta, miképpen szerzett telkeket, majd'ezek árán házat Kispesten, A ház megvételéhez anyósa is hozzásegítette, aki Amerikából néha küldött leányának kisebb-nagyobb összegeket, A ház Tarr Lajos és Tarr Lajosné nevére került, „'A feleségem azonban néhány évvel ezelőtt okirathamisitást' követett el, a házra tudtomon kivül dollárkölcsönt vett fel,, ez'kitudódott és okirathamisitásért tiz hónapra Ítélték, amit ki is töltött, -'vallotta a továbbiakban Tarr Lajos - ekkor a család megkért engem arra, hogy segítsek kitisztázni a házát ebből az adósságból, En csakis azzal a feltétellel vállalkoztam erre, ha feleségem az en javamra lemond a házrész tulajdonjogáról. Ez meg is történt. A szükséges okiratok megszerkesztése végett fordultam dr. Székely ügyvéd irodájához, ahol Abonyi. dr, volt az irodavezető. Az anyósom és a feleségem ugyanis a haszonélvezeti jogról is lemondtak s ezt Írásba kellett foglalni. /Folyt.köv./ Ky, — • — - " BÁNYÁSZBALESET - A PESTVIDÉKI TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT, Súlyos szerencsétlenség történt a mult évben Törökbálint határában, egy bányarobbantási munkálatnál, amelyet Zsigmond és Rozsnyai mérnökök végeztek. Az egyik dinamitpatron későbben robbant fel és Hargittai Mátyás vájárnak, aki éppen azt vizsgálta, mi történt a gyújtózsinórral, mindkét szemét kiütötték a robbanásnál széthulló kődarabok. A pestvidéki törvényszék Márton-tanácsa gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt ma vonta felelősségre Vísnyovszky András lőmestert

? ald. tagadta, hogy felelősség terhelné a mindkét szemére megvakult bányász szerencsétlenségóért, A tárgyaláson több tanú hangoztatta, hogy tizenhárom percnyi várakozás után a fel nem robbant patron közeiebe engedte'a lőmester Hargittait, holott az idevonatkozó rendelkezések ugy szolnak, hogy ilyén esetben harminc percig senkinek sem szabad a védett helyet elhagynia, - Husz percnél egyetlen bányában sem várnak tovább, ha "megdöglik" valamelyik patron - védekezett a vá dlott, - A robbantásokat vezető lőmester órával a kezében tartozik várakozni ilyenkor harminc percig - hangoztatta ezzel szemben a törvényszéki szakértő, A biróság végül elrendelte a bizonyító eljárás kiegészítését és a főtárgyalást elnapolta., /MOT/ Ky, •"" ZU RABLÁS? EMBERÖLÉS ,,, /2 .folyta tás./ Pischer Ferenc soffőr elmondotta ta nuvallomásában, hogy a Baross-téren szállt be autójába a vádlott és utasítást adott, hogy Pestszentlőrincre vigye őt. Amikor egy teljesen néptelen, elhagyatott helyre értek, ő gyanút fogott és hátrafordulva megkérdezte, -hogy merre menjenek tulajdon* k éppen. Ebben a pillanatban eldördült egy revolver lövés, . - Nagyon megijedtem - vallotta Fischer - hirtelen lefékeztem az autót, A vádlott ugyanebben a pillanatban kiugrott a kocsiból, fegyvert fogott rám és ezt kiáltotta: "Add ide a pénzedet!" Én odaadtam a pénztárcámat, mire rámparancsolt, hogy szálljak ki. Ezt is megtettem. Eközten hirtelen éreztem, hogy erős ütést kapok a fejemre valami kemény tárggyal, /Folyt.köv,/ Ma,