Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-20 [173]
—TISZTESSÉ GTELEN VERSENYPER AZ UDVARI I^RAS SZABÁLYTALAN CIANOZASjfc MIATT, Haskó Gábor vegyészmérnök, ciánozó vállalat tulajdonosa tisztese gtelen versenypert inditott két versenytársa: Baitz István és P 0 litzer József ciánozó és féregirtó vállalkozó ellen. Keresetében panasz tárgyává tette a felperes, hogy az alperesek a lakás ciánozása tárgyában kiadott rendeletek előírásait nem tartják be, mert udvari lakásokat ugy ciánoznak,hogy a mérges gázokat a minién oldalról körülzárt udvaron bocsájtják ki. Az alperesek a kereset elutasítását kérték és azzal védekeztek, hogy a felperes által panasz tárgyává tett lakásban a fertőtlenítést nem ciángázzal; hanem az egészségre teljesen ártalmatlan szerrel, szénkéneggel végezték* A bíróság e védekezés Jó lytán bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredménye megcáfol te az alperesi védekezést s megállapította, hogy a paneszilt esetben az alperesek egy Klauzól-atcai házban lévő udvari lakást csakugyan ciángázzal fertőtlenítették, A tci? vény szék és fellebbezés folytán a kir. Ítélőtábla Orosz -tanácsa megállapította az alperesek terhére a tisztességtelen verseny fennforgását és esetenként ki szabandó pénzbirság terhével eltiltotta őket attól, hogy oly udvari lakások ciánozásánál, ahol más lakók életére és egészségére figyelemmel kell lenni, a ciáng^sft a minden oldalról körülzárt udvaron bocsássa ki a szabadba. Az Ítélet indokolása hivatkozik a ciánozés módjáról, kiadott kormányrendelet,re, amelv szerint a ciónozással járó veszélyek elle rülése végett tilos a lépcsőházba, világító udvarra, valamint a minden oldalról körülzárt udvarra a ciángázt kiengedni, Mivel az alperesek e rendeletbe ütköző cselekménye az emberi é let et és egész séget veszélyeztetik, ennélfogva a panaszolt tényük a jóerkölcsökbe is beleütközik és igy terhükre a tisztességtelen verseny fennforgása megállapitand 0 volt. /MOT/G. — PER A JOGTANÁR FÉNYKÉPE KÖRJL. Tavaly ősszel az Uj Magyar Szalon cimü lap egyik alkalmazottja felkereste dr, Szontagh Vilmos jogakadémiai tanár, miskolci lakost, s előadta, hogy a lap egy "miskolci" számot ad ki és engedélyt kért a jogtanártól, hogy abban egy róla készült fényképet közölhessen, Dr. Szontagh megadta az en gedélyt. Néhány héttel később megjelent a miskolci szám, de az nem hozta a tanár fényképét. Dr. Szontagh erre nyomban levél utján megvonta a fényképének közlésére adott engedélyét azzal, hogy a fotográfia közlését a 1 ap más számában nem engedélyezi. Követelte, hogy a fényképet adja vissz;-. De a lap ragaszkodott a fénykép megjelentetéséhez azért, mert közben rirrój. klisét készíttetett, Dr. Szontagh ezek után a budapesti kir, törvényszéknél pert inditott az Uj Magyar Szalon szerkesztője Jakabos Ibolya ellen és arra lérte a bíróságot, hegy az alperest a fénykép bvisszaadására kötelezze s marasztalja ezenfelül loo pengő erkölcsi kár m egf izetésében is. Dr. Balogh Árpád kir. törvényszéki biró előtt tartották meg a tárgyalást, ahol beigazolást nyert, hogy a lap mér a kereset-benyújtása utá» visszaküldötte a fényképet s annak közlésétől elállott, A^törvényszék Ítéletének indokolása kimondja, hogy a felperes erkölcsi hátrányt nem szenvedett, tehát az erkölcsi kártérítés iránti kérelmének jogalapja nincsen. /MOT/G.
