Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-31 [173]

—-AZ ŐSTERMELŐ HÁZBÉRÜGYE. A Magyar Őstermelő R.T, 1921 év november havában, mint bérlő beköltözött a SzéchenyiTUtea 1, szám alatt lévő bérházba, amely gráF Széchenyi Bá* lintné szillé Királykút! Bachruch Margit tulajdona* A bérleti szerződés évi őoo.ooo korona bérösszeget állapított meg. A koronaromlés idején nem tudtak megegyezni a bérösszegre nézve, ugy, hogy a háztulajdonos bérmégállapitási pert indított, amely a kúria végitélete sz érint ugy végződött, hogy az évi bér összegét 1929 május 1-től kezdődő hatállyal 67.33o pehgőben állapították meg. Amig a bérmegállapités körül a tárgyalások folytak, a felek között különböző egyébb fizetési huzavonák is keletkeztek! Emiatt gróf. Széchenyi BáÜntné ujabb perrel lépett fel az őstermelő ellen, amelytői 8l9o p engőt követelt azon az alapon, hogy az alperes szerződées kötelezettsége ellenére nem fizette meg teljes összegében a bérleményt terhelő adót, a szügségadót, de bérhátralék cimén is adós maradt. Ebben a perben a budapesti kir, törvényszék, mint fellebbezési biróság dr, Gémessy István tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után most a felperes keresetének egész terjedelmében helytadott és az 6stermelőt arra kötelezte, hogy a keresetben követelt 819o pengő tőkét, ennek a kamatait és 75o pengő perköltéget fizessen meg. /MOT/G, —AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLETET ELMARASZTALTAK SZERZŐI J0GBII0RLÍS MIATT, Az Országos Iparegyesület 1925 évben az általa rendezett kiállítás propagálására egy plakátot rendelt meg Hosszú Pintér Gyula-ipa rmüv észnél. Annakidején ezt a plakátot kinyomatták és felhasználták, A nyomtatott plakátpéldányok mind egyikén feltüntették a tervező Hosszú Pintér Gyula aláírásét is. Tavaly szeptember havában az Országos Iparegyesület ujabb kiállítást rendezett és ennek propagálására a Hosszú Pintér Gyula féle plakátot egész jelentéktelen módosítással újra kinyomatta anélkül, hogy azon a szerző iparművész nevét feltüntette volna. Emiatt Hosszú Pintér Gyula szerzői jogbitorlás és járulékai miatt keresetet adott be a budaj^sti kir, törvényszéknél az Országos Iparegyesület ellen. Dr, Balogh Árpád k Ír. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson a felperes hangoztatta, hogy neki erkölcsi és anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy nevét a plakátokon feltüntessék, mert az alperes által meghirdetett kiállítás országos jellegű volt. Nevének mellőzése miatt elesett attól az erkölcsi előnytől, hogy rajzolói, illetve szerzői neve országszerte ismeretessé váljék és igy kártérítési igénye indokolt. Ezzel szemben az alperes azzal védekezett, hogy 1925 év folvamón rl,2oo,ooo korona összegért megváárolta a felperestől a plakátot és igy ama k a szerzői joga is az iparegyesület kizárólagos tulajdonává vált. A törvényszék azonban nem fogadta el ezt a védekezést és megállapította az alperes rovására a szerzői jogbitorlást s arra kötelezte, hogy fizessen a felperesnek loo pengő kártérítési öszszeget és 29o pengő perköltséget. Egyúttal a törvényszék a jogbitorlás ismétlésétől eltiltotta az iparegyesületet és elrendelte a szóbanforgó plakát még meglévő példányainak elkobzását, /MOT/G,