Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-17 [170]

/Közgyűlés. F o 1 y t a t á s.l./ Csilléry András a továbbiakban hangoztatta, nen zárkózik el attól, hogy a tantusz kérdésnek a felereléssel való megoldását csak ideiglenesnek tekintsék. A közlekedésben végre rendet kell teremteni,a villamosok túlzsúfoltak, a kisszakasz helyek túlzsúfoltsága miatt a köz­lekedés lassúbb, ezen a téren generális rendezést kell végrehajtani. A f izetésrendezőst nem szabad kölcsönből fedezni .A polgá rmestorl előter­jesztést:'a huszonkét filléres vizdijat és a nyolc filléres tantúszt elfogadja, annál is inkább, mert az igy befolyó 800„000 pengőt a tiszt­viselők és az alkalmazottá]' fizetésrendezésére fordítják, P e y o r Károly a drágaságról beszélt, a drágaságnak külső és belső okai vannak. A külső ok a fegyverkezés világszerte, a belső drágaságot a fokozott kivitel okozza. Szerinte a drágaságot az állam idézte elő, most hogy megnyugtassa a kedélyekot, 5$-kal fölemeli a fizetésekot, holott a drágulás 20-25$. Az állam nagylelkűen megengedi, hogy a városok, az önkormányzatok is felemelhessék, illetőleg rendez­hessék a fizetőseket - ha van miből, Az állam azért tudja alkalmazot­tálnak fizetését rendezni,mert elvette a városok jövedelmét^ az önkor­mányzatok anyagi erőforrásait elvonta. Ezért vannak olyan varosok,ame­lyek nom tudnak emelnij nincs fedezet. A fővárosnak sincs fedezeté, leg­feljebb a deficit emelése« Elképzelhetetlen lenne, hogy a főváros,mint a ^legnagyobb munkaadó, nem rendezné a fizetéseket legalább olyan mér­tékben, mint az állam. Kérte,hogy a fIzetésrendezésnel ne tegyenek kü­lönbeéget a tisztviselők és a munkások között, mort a munkások bérét is redukálták annak idején, A vizdij emelést igazságosnak és helyesnek tartja, az erro vonatkozó előterjesztést el is fogadja annál is inkább, mert hiszen az állam a közelmúltban adott nagy kedvezményt a háztulajdonos soknak. Mióta kisszakasz van, olyan rétegek is utaznak villamoson,ame­lyek azelőtt gyalog jártak. Vannak uri szakaszok és vannak szegény sza­kaszok, igen előkelő negyedekben, az arra rá nem szoruló társadalmi rétegek is használják a kisszakaszt. A kisszakasz felemclésővel nincs megoldva ez a probléma, éppon őzért az előterjesztést nem is fogadja el. Helytelennek tartotta Peyer Károly, hogy az 50$-os pótadot szentség­nek tekintik.amelyet nem lehet emelni. Vannak városok, amelyeknek pót­adója 100-150$, ha az ottani polgárság meg tudja fizetni ezt a magas pótadót, akkor a főváros lakossága is kibírna egy 10$-os pótadó eme­lést, amely három,millió bevételt jelentene. Ez által olyan társadalmi réteget adóztatnájiakáaeg, amely kibírja. Nom szabad az üzemek hozzá­járulását forszírozni, az üzemek fejlőd és képess egüket meg kell hagyni, vannak a költségvetésben olyan kiadások, amely eket meg lehetne takarí­tani, többszázezer pengőt meg lehetne takarítani. A főváros adminisztrá­ciója drága, sokba kerülnek a beruházások, itt is százezrekot lehetre megtakarítani, A vizdij felemelését huszonkét fillérre elfogadja, a 1:1 sszakasz drágítást azonban nem, Dr,Z s I t v a y Tibor azzal kezdte beszédjét, hogy tárgyalások vannak á kormányhatóság és a főváros vezetősége között arról, hogy a főváros * » költségve tűsének deficitmentesitosére a megfe­lelő módozatokat megtaláljuk, ebben a pillanatban tehát nem tartja sze­rencsésnek, hogy ezt a kérdést feszegessük ós esetleges a főváros állás­pontja t gyöngítsük. Ami a tisztviselői illetmények rendezését illeti, már a költségvetés tárgyalásakor arra kérte a polgármestert, hogy mi­helyt alkalom nyilik arra,hogy a főváros st tisztviselőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tehet, ne késsen a polgármester egy pillana­tig sem. Már most a deficites helyzet rendkívül megnehezítette'' ennek a kérdésnek a megoldását, s a költségvetés megszavazása óta a deficit még csak növekedett,Ilyen viszonyok között nem lehet súlyos aggodalmak nél­kül a legégetőbb problémák rendezéséhez sem hozzáfogni mindaddig, anig a deficitet nem rendezzük. Vannak azonban kényszerhelyzetek,amelyek pa­rancsoló szükséggé teszik f hogy szemébe nézzünk a kérdéseknek,A kormány­í nyal folyó tárgyalások egeszén bizonyos, hogy előbb, vagy utóbb hoznak ^..majd valami eredményt. Őszintén bevallja azonban, hogy száz százalékos f sikert nem remél, A tárgyalások lezárása után tehát majd előáll ázva hely­zet, hogy le kell majd ülnünk ós meg kell állapítanunk,melyek azok a tótelek, amelyeket a költségvetésen változtatni kell. /folyt, köv,/ % \ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom