Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-17 [170]

/A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 2./ Csillery András a továbbiakban hangoztatta, hogy a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak körében a fizetésrendezéssel megnyugvást kell kelteni, lelkiismeretes munka csak igy végezhető, a fizetésrencezések problémáját nem lehet három hánapra elodázni. Helyte len,hogy a kormány nem határozta meg az autonómiáknak,hogy a fizetésrendezések fedezetét honnan szerezzék. Az'üzemeknek az a hivatásuk, hogy hozzájáruljanak a községi háztartáshoz. A Vizmüvek ennek a kötelességének eddig nem tett eleget, helyes, ha most végre ez az üzem is ugy mint a többi,hozzájárul a háztartáshoz. A községi háztartást véglegesen helyrehozni csak intézményesen lehet, a deficit eltüntetése is csak ugyanígy képzelhető el. Legelsősorban arra kell törekednünk, hogy a fővárostól elvont jövedelmeket adja vissza az állam. Amióta főváros forgalmiadé részededésétLeszállitétták,tehát 1929-óta, a főváros forgalmi adóbevétele 37 millióval csökkent, ezért vannak bajok, ezért van deficit. Ha ezt a jövedelemforrását is visszakapja a főváros, akkor majd rendet tud teremteni a maga portáján. A polgármesteri előterjesztést elfogadja a maga és a pártja nevében az előterjesztésnek azzal a megváltoztatásával, hogy a 16 filléres szakaszjegyet továbbra is tartsák meg, mégpedig azért, hogy ezáltal a kisszakasz helyek túlzsúfoltságát enyhitsék. I-Iorovitz Gábor megállapította, hogy nem fizetésemelésről hanem fizetésrendezésről van szó. Az élet : : huszonnégy százalékkal drágult meg, amióta a jövedelmeket mintegy narminc százalékkal csökkentették. Nem tud megélni sem a munkás, sem a tisztviselő. Az üzemektől nem szabadna elvonni jövedelmeiket, ha ez igy lenne, akkor nem volna baj, az üzemek rendezni tudnák tiszviselőik és alkalmazottaik fizetését. Nem helyes, ho a kormánytól várnak segítséget, mert a kormány semmit sem fog visszaadni, bár a főváros minden intézkedésébe beleszól és az autonómia jogait megnyirbálja. A kisszakasz árának felemelését pártja és a maga nevében sem fogadja el, ellenben hozzájárul a vizdij felemeléséhez, mert az nem jelent a háztulajdonosokra nézve tulnagy megterhelést. A tisztviselők és alkalmazottak fizetését rendezni kell. /Folyt,köv./ MEZŐGAZDASÁG CUKORRÉPÁT:IIMGLOK GYŰLÉSE, A Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége a Köztelek Nagytermében lurgly Emil ny. földmüvelésügyi miniszter elnöklete alatt most tartotta élénken látogatott évi .rendes közgyűlését, amelyen a földművelésügyi minisztert Balogh Vilmos osztálytanácsos, a pénzügyminisztert Czeh József min. titkár képviselte. Elnök rámutatott, hogy a cukorrépatermesztés nemcsak a répatermelők ügye, de az az egész közgazdasági életet átfogja, különösen a mezőgazdasági munkások érdekébe is vág és ezért nem közömbös, kisebb vagy nagyobb területen folyik-e a répatermelés. A londoni cukorértekezleten megállapított exportkontingensünket éppen ezért teljes egészében ki kell használni. Rámutatott a mai répaár elégtelen voltára, a rövid répaátadási időszakkal a termelőkre háruló jelentékeny károsodásra, a napszámbérek emelkedésére és a cukorgyáralapitási tilalom eltörlésének szükségességére. A közgyűlés nagy helyeslése közt jelentette ki, hogy a répatermelők egy évnél hosszabb időre a cukoriparral nem kötnek megállapodást, a területi kontingensre való áttérést követelik, valamint az 5 százalék túlsúly elejtését. A zajos helyesléssel fogadott elnöki kijelentésekért és az eddigi munkásságért Geist Gyula mondott köszönetet a szövetség vezetőségének. Fabricius Endre m. kir. gazdasági főtanácsos terjesztette be a szövet- ' ség évi jelentését, zárszámadását, melyib a közgyűlés egyhangúlag elfogat dott. Végül megválasztotta a cukorgyári érdekeltséggel leendő tárgyalásokra hivatott bizottság tagjait,/LÍOT/O.