Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-29 [170]
Politika. A MOT jelenti: A Nemzeti Sgysée pártja elnöki tanácsa szerdán délelőtt 11 órakor I'Iayer János elnöklésevei ülést tartott, amelyen résztvettek Darányi Kálmán miniszterelnök, Széli József belügyminiszter áőder Vilmos honvédelmi miniszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ss Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter továbbá Tahv T ríszlő, Marschall Ferenc, Tasnádi ííags András és Kikecz ödön államtitkárok is, Mayer János elnöki megnyitómban! rámutatott arra, hogy az elnöki tanács mai ülése történelmi /jelentőségű, mert a nemzet eletébe., mélyen belevág', hosszú évtizedek óta vajúdó "fontos alkotmányjogi kérdés, a titkos választójog ismertetése van napirenden. TI angsulyozta, hogy nemcsak a kormány, hanem a párt minden egyes tagja is a honpolgárt kötelességek hü teljesitűséneK, de az állampolgári jogok és szabadságok elvi álláspontján áll s a választó : og kérdésében ís az az álláspontja, hogy a tapasztalt visszjásságok kiküszöbölésével biztositanunk kell"a honpolgári jogok hamis i'tatLan érvényesülését és a választásokon az igazi népakarat megnyilvánulását. A szabadság azonban nem lehet szabadosság s amikor a honpolgárok választójogát törvénybe iktatjuk, nem az egyen, hanem a npmzet"ösgz.esj5cgéneji érdekét kell elsősorban szem plott tartani. Uaranyi Kalmah miniszterelnök qejelöntetté ezutan ? hogy Szeli József belügyminiszter ismerteti maid a választójog titkosságának Siterjesztésérol szóló törvényjavaslatot s kérte, nogy az elnöki tanács tété essze azt a pártértekezlet elé annak tudomásul vitele céljából, hogy s kormány a javaslatot a ház holnapi ülésén benyújtja. Mielőtt a választójogi javaslat tekintetében a párt érdemi határozatot hozna természetszerűleg a pírt bizottságai előzetesen megvitatják a javaslatot , majd az állásfoglalás után fog az^a narlsment illetékes bizottsága, elé kerülni, előreláthatólag január mísoaik felóben. Széli József belügyminiszter ezután részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy az ui választójogi rendszer előkószitósánél az volt a legfőbb elvi cél, nogy olyan választó .ogot tervezzünk meg, amely a népakarat kifejezésre juttatásával a ma uralkodó felfogásnak megfeleld mádon, még pedig: titkos szavazás utján olyképen biztosithat ja'az ország valódi többségének akaratnyilvánitását. hogy ez megfeleljen a nemzet közérdekeinek . amely eket a magyar nemzet történelmi hagyományain alapuló alkotmányos felfogás szerint" a parlamentáris ren> szer egészséges további fejlesztésében lát érvényesitendönek. - Minthogy pedig a titkos választási rendszer kétségtelenül egy erősebb jog, egy több jog, mint amilyent a nálunk eddig érvényben volt nyilt szavazásos eljárás jelentett, és mert másrészt nem csat- a politikai igazságnak, hanem egyúttal az anyagi igazságnak is elvi követelménye az, hogy minden jog gyakorlásának ugyanannyi köt ele ze téség vállalása is kell hogy megfeleljen: mindenkit csak annyi jog illethet megj amennyire át a joggal helyesen élni tudás képessé" teszi s igy ez a képessége őt kötelezettségként terheli. - Csak abban a mértékben tudniillik, amennyire megvannak benne a jog helyes gyakorlásának előfeltételei: nevezetesen az értelmi és erkölcsi tulajdonságoknak, továbbá szociális, valamint egzisztenciális helyzetének minimális követelményei. /Folyt-.köv,/
