Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-24 [168]
/A KÖZJÓTÉKONYSÁGI ÍS SZOCIÁLPOLITIKAI SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉSE. Folytatás 1./ A közjótékonysági és szociálpolitikai bizottság végülis a Polgármesteri javaslatot Sárkány Ferenc indi tvány a inak figyelembevételével elfogadta, majd a napirendet tárgyalták le. Napirend ^után Horony - P á 1 f i Aurél tanácsnok, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetője közölte, hogy az ügyosztály az Ínségesek részére fordítandó kedvezményes tej- és cukor ügyében tárgyalásokat folytat az illetékes hatóságokkal. Ismertette a tanácsnok, hogy december elején az Ínséges családok 50 kg. szenet és szeretetcsomagot fognak kapni, a szellemi munkanélküliek pedig Karácsony előtt két héten át 4.000 élelmiszert tartalmazó csomagot kapnak a fővárostól. A OT/Vr-Lá HÍREK RAFFAY EVANGÉLIKUS PÜSPÖK ELŐADÁSA A NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub szerdai vitaestjén R a f f a y Sándor evangélikus püspök tartott előadást ezzel a cimmel: "Miképp domborítsuk ki jobban magyarságunkat a társadalmi és a magánéletben 1 * Ez az előadás befejezője volt annak a sorozatnak, amelynek folyamán Herczeg Ferenc az irodalom, művészet és a sajtó ebbeli feladatáról, Ravasz László püspök az iskoláztatás kötelezettségéről, Makkal János pedig Budapest mai állapotáról és jövőbeli hivatás áréi beszélt, A szerdai vitaest nagyszámú hallgatósága sorában jelenvolt báró Radvánssky Albert, a felsőház alelnöke, Vargha Imre, a legfelsőbb számvevőszék elnöke, Bernát István titkos tanácsos, Tusnádi Nagy András .államtitkár, Rapaics Richárd gyalogsági tábornok, a honvédfőparancsnok helyettese, Koós Zoltán felsőházi tag és még sokan a közélet kiválóságai közül. R a ff a y püspök a megelőző előadások tanulságainak rövid összefoglalása után rámutatott a nemzeti Öntudat döntő jelentőségére o Ma mindenütt felébredt a nemzeti öntudat. Visszahatás ez az utolsó emberöltő nemzetközi eszme áramlatával szemben. Minden nép felismeri lassanként, hogy nem maradhat meg erős nemzeti öntudat nélkül. A nemzeti öntudat energiaforrás, amelyből alkotó tettek és jövendőt ki küzdő célkitűzések sarjadnak. A magyar öntudat a multakból táplálkozik, de a jövendőkre irányul. Magyarságunk követelménye, hogy mindazt, ami a nemzeti öntudatot nevelheti és erősitheti, meg kell tartanunk. Az angol, a német, az olasz, a finn, de a balkáni és az utódállamok is erősen ápolják nemzeti hagyományaikat s azokkal együtt a nemzeti öntudatoto A magyarságnak is voltak sajátosságai és szokásai, amelyeket a környező népek átvettek, sőt meg is tartottak, mi pedig ^zokat felejtve más népektől idegen szokásokat vettünk ^el. Az idegenből hozzánk jövő látogatók magyar szokásokat és magyar sajátosságokat akarna k látni. Társadalmi és magánéletünkből azonban lassanként minden sajátos magyarság kivész. Lakodalmi, névnapi szokásaink tfiár jóformán elsorvadtak. Ruházkodás unk minden sajátosságát elveszítette. Az Iskolás ifjúság ruházatában örvendetes javulást látunk, de már az egyetemi ifjúság nagyobb része külsőleg miben sem különbözik a német, az oláh, vagy a szovjet ifjúságtól. Az idegen látogató nem győzi dicsérni zenénket, dalainkat, táncainkat, magunk azonban az idegennek hódolunk. Cigányzenénket lassanként jobban kívánja a külföld, mint magunk. Ez az oka,' hogy alig van jó cigányzenekarunk, mert a cigányt nevelni és vezetni Társadalmi és magánéletünk a város okban szinte semmiben sem különbözik a középeurópai városok népének életétől, A magyarságot a falukon és a pusztákon kell koresni és lehet találni. Szomorú, de igaz, hogy a falvak magyar szokásai még a magyar városok lakosainak ls ismeretlenek,, A falvakból a városokba felszá.'rmazó emberek pedig mindenekelőtt magyaros besz édmódj ulcat, magát artásuköt és szokásaikat vetkezik le, A magyar háztartásokban a magyar cseléd kénytelen ruhát és szokásokat cserélnie Magyaros építésű házai" a városok körül létesülő villák-nem igen lehet találniv . , " /^wwH-hife tgL /Folytatása következik,/
