Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1
1937-11-13 [167]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. november 3L3, — A BIZTOSÍTÁS UTÁN VALÓ NAP GYOMORVÉRZÉST KAPOTTBA BIZTOSÍTOTT. Dr, Perényi Alfréd ügyvéd özvegye az Anker biztosító ellen 15ooo pengős pert indított. Keresetében azt adta elő, hogy néhai férje az alperessel életbiztosítási szerződést kötött s elhalálozása után az Anker megtagadta a biztositási összeg kifizetését s ezért kénytelen követelését perrel^érvényesíteni. A tárgyaláson az Anker azzal védekezett, hogy nem jött létre jogérvényes biztositási ügylet közte és néhai Perényi Alfréd dr. között. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján olyan tényállás ^derült ki, hogy az ügyvéd és az Anker egyik vezérügynöke között a biztosításra nézve tárgyalások folytak. Kiállították a biztositási ajánlatot, majd a vezérügynök közölte az ügyvéddel, hogy a kötvényt másnap kikézbesitik. Erre az ügyvéd be küldötte az Ankernak az első negyedévi időre járó 35o pengő biztositási dijat. Másnap az ügyvéd gyomorvérzést kapott, szanatóriumba szállították és néhány nap múlva meghalt. Az Anker értesült az ügyvéd hirtelen megbetegedéséről s ezért a biztositási kötvényt nem küldötte meg, hanem arról értesítette dr. Perényit, hogy a beküldött 35o pengőt mint kamatnélküli letétet vette át és azt ilyennek kezeli. E tényállás alapján dr. vitéz Szatnmáry József kir, törvényszéki biró megállapította, hogy a felek között jogérvényes biztositási szerződés nem jött létre, illetve az Anker az ügyvéd biztositási ajánlatát jogérvényesen nem fogadta el. Ez alapon a biróság az özvegyet keresetével elutasította és mint pervesztest 93o pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/ G. EGY RÁDIÓVÉTEL BONYODALMAI. Ifj. Csomó Károlyné másfél esztendővel ezelőtt 158 pengőért egy rádiókészüléket vásárolt Bodnár Jenő rádiókereskedenél. Az adásvételi szerződés szerint Bodnár a készüléket részletfizetésre adta el, de'kikötötte a tulajdonjog fenntartását az utolsó részlet kiegyenlítéséig. Amikor a vevő a részletek törlesztésével hátralékban maradt, uj megállapodást kötöttek, amely szerint Csomóné visszaadja a rádiót mint letétet és a kereskedő a rádiót a vételár teljes kiegyenlítése után szolgáltatja vissza a vevőnek. Közben a vételárhátralékra pert is indított a kereskedő, ugy hogy Csomóné a felszaporodott költségekkel együtt a 158 pengős vételár helyett 265 pengőt fizetett ki. Bodnár ezekután Visszaküldötte a letétbe helyezett rádiót a vevőnek, aki azonban kifogást emelt amiatt, mert a rádiókereskedő nem ugyanazt a rádiót küldte vissza, mint amit megvásárolt és később Bodnárnál letétbe helyezett. Azt állította, hogy az utóbb küldött rádió rosz szabb minőségű és ragaszkodott az eredetileg megvett rádiójához. Ugy látszik, hogy Bodnár a letétként visszavett rádiót időközben másnak eladta, ugy hogy egyedileg nem tudta ugyanazt a gyártási számú rádiókészüléket a vevőnek kiadni. Erre ifj. Csomó Károlyné az általa kifizetett 265 pengő iránt pert indított Bodnár rádi ü kereskedő ellen. A járásbíróság előtti tá? gyaláson az alperes azzal védekezett, hogy a rádió helyettesíthető ingóság ós a felperesnek azonos gyártmányú és értékű készüléket adott ki. A járásbíróság ezt á védekezést elfogadta és a felperest keresetével elutasította. A törvényszók dr. Gémesy István tanácselnök vezetése mellett tartott fellebbviteli tárgyalás után a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a 265 pengő tőke és a felmerült perköltségek megfizetésére kötelezte. Kimondotta a törvényszék, hogy a gyárilag külön számozott rádiókészülék egyedi dolog éppúgy, mint például a schaffhausoni aranyóra, A kereskedő a letétként visszaveti készüléket köteles lett volna megőrizni és ugyanazt tartozott volna visszaadni. /MOT/ G,
