Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1
1937-11-10 [167]
"A MAGYAR NEMZET ŐSZINTE TÖRTÉNETE" k BÜMTETŐ TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. !.. Dr. Gadó Istvánnak a büntetötörvényszék elnökének a vezetésével mára tűzött ki tárgyalást a törvényszék dr, vitéz Málnás! Ödön egri tanitökép-' ző intézeti''tanár bűnügyében, aki ellen a kir. ügyészség sajtó utján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányul^ vétség cimén emelt vádat. A vád szerint Budapesten Cserépfalvy kiadásában "A magyar nemzet őszinte története" cimen könyvet irt, amelyben olyan valótlan tényeket állitott, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsüléeét csorbitsák és hitelét sértsék, A tárgyalás iránt már napokkal ezelőtt rendkívül érdeklődés nyilvánult meg, ugy, hogy a törvényszék elnökének intézkedésére jegyeket bocsájtottak ki és esak ennek ellenében engedték be a tárgyal ü terembe a hallgatóságot, A őseid tt) rend biztosítása céljából egy szakasz rendőrt is a törv-nyszék epületébe vezényeltek. Reggel 9 órakor már zsúfolásig megtelt a második emeleti nagy tárgyalóterem. Pél 10 órakor nyitotta meg Gadó elnök a tárgyalást, amikor már az ügyészi emelvényen helyet foglalt dr, vitéz Tamásy László kir. ügyészségi alelnök a vádhatóság képviseletében és vele szemben helyezkedtek el a védők: dr. Kovács József és dr. Kiss Géza ügyvédek. Az elnök mindenekelőtt személyi viszonyaira vonatkozóan hallgatta ki a vádlóttat. aki elmondotta, hogy történelem és földrajzszakos" bölcsész doktor, eml^klapos főhadnagy, negyven hónapig volt a harctéren, 26o pengő havi fizetése van és ezenkívül irói munkássággal havonta 8oloo' pengőt kereB, A vádirat rendelkező részét ismertette ezután az el-' nök, majd kérdéseire vitéz Málnási kijelentette, hogy a vádat megértettetnem érzi magát bűnösnek. Elmondta, 'hogy minden befolyástól mentesen, saját akaratából irta meg könyvét, s hogy milyen célok vezette!;, ezt könyve élőszavában kifej tette., - Szent István halálának -9oo-ik évfordulója előtt, - mondotta a vádlott - nemzeti zárszámadásra van sáükségünk, amelyből megállapíthatjuk ezer év munkáját és mulasztásait, wrényeifc és bűneit, hogy an,n ak alapján'megigazulásra és életmegujulásra vezető elhatározásokhoz juthassunk. Szükségesnek tartottam feltárni a multat, hogy rámutassak az emelkedés korszakának tényezőire és a sulyedés korszakának előidézőire; Tavaly már megjelent egy Werbőczy-dolgozatom és a kiadó ajánlatot tett, hogy külön könyvben is foglalkozzak ezzel a témával,'Én azonban kijelentettem, hogy Fraknói már részletesen feldolgozta azt., ha tehát i±ok, ak" ~ kor másról irok, Mult év november közepén Egerben járt a kiadó és felvetette a gondolatot, hogy hasonlóan, egy francia Íróhoz... én is Írjak egy történelmi könyvet, amelynél: címe A magyar nemzet őszinte története le-" gyen. Én gondolkoztam ezen az ajánlaton, aztán ez év január elején Budapesten meg is kötöttük a szerződést, amely szerint iden könyvnapra kell me g j e le nnie " könyvemne k, - Hány példányban nyomták a könyvet és mennyit kapott ön e munkáért? - kérdezte az elnök, - Az első kiadás - 4ooo példány - jogát adtam el, .A könyv ára három aranypengő volt ós a bolti ár után tiz sáá.zalék volt az én tiszteletdíjam. Előlegképpen 93o pengőt vettem fel, - válaszolta a vádlott, - majd rövid szünet után igy folytatta: - Ereztem a felelősséget, amit magamra veszek e könyv megírásával.. Szükségesnek tartottam tehát, hogy mielőtt munkámhoz fognék,"egy nekem kedves de fájdalmas emlékezetű helyre, a Szentkút! kolostorba vonuljak vissza. Ott külön cellát kértem és nagycsütörtöktől nagypéntek reggelig - megmondom, mert nem szégyen - hangosan sírtam és térdepelve" imádkoztam. Egyetlen vagyonom a hitem méltóságos elnök ur és Istent hi# vom tanúságul, hogy amit mondok, az igaz. E nehéz éjszaka után fogtam hozzá as előszó megírásához.. Nagypénteken végigjártam a szentlruti bucsuhely kálváriáját és rájöttem arra, hogy ahot a Golgotához, ahol most a magyar nemzet áll, egy hosszú ut vezetett. Egy szentkép Hátlapjára rá Is irtam ennek a golgotának egyes állomásait. 1267 év: a királyi hatalom korlátozása, 1437 év: az erASlyi jobbágy láz adás leverése, 1514: Dózsa lázadás, 1545: Bud. megszállása, 172o: a telepítések megindítása, ami nagyon fontos, mert akkor özönlöttek be Magyarországra az idegenek. 1849 október 6: Arad! 1867-68: a nemzetközi nagytőke megjelenése a°Rotschildok képében és a szabadkőmüvespá&olyok'megalakulása. 19o6: az Amerikába irányuló nagyszabású kivándorlás Ideje, 1918: őszirózsás forradalom-, 1919 augusztus 4: a román hadsereg Budapestre veALó bevonulása, amelyet /P lyt. köv./Ma,
