Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-27 [166]

Kézirat. . • A főváros közgyűlése. S.olaal. Budapest, 1937. október 27r F ö v Á a o s /Közgyülés*e. Folytatás.2./ f Petrovácz Gyula kijelentette, hogy Zsitvay Tibor beszédének 90^-ával egyetért. Az általa betér jesztett^ j-avaslatok egyike sem olyan, hogy azt készséggel el ne fogadná. Ezután felveti a^ kérdést, van-e egyáltalában értelme a költségvetési vitának. A költségvetés egyes tételeinek megvitatásából' lehet ugyan szó és pedig olyan értelemben, hogy a főváros közigazgatása, intézményei és üzemei körül szerzett tapasztalatainkat kicseréljük, de mióta a belügyminiszter a at * .. fővárosnak tényleges költségvetést megállapító jogát megszüntette, a költségvetés számszerű vitájának nincsen sok értelme. Azelőtt éveken át deficitmentes költségvetéseket terjesztettünk fel, a belügyminiszter akkor jóváhagyó leiratában mindig kimutatta j hogy a költségvetés tulajdonképpen deficites. Néhány év ota deficites költségvetést terjesztünk fel, s azóta a belügyminiszter az ellenkezőjét és pedig azt állapltja meg, hogy a költségvetés nem deficites, ügylátszik, hogy ezzel azt akarja bizonyítani, hogy a szanálás rendbehozta a főváros háztartását. - A parlamentben tavaly bemutatták a belügyminiszternek a szanálásról szóló jelentését. Hiába keresir'azonban azokat az öszszegeket, amelyek ott mint megtakarítások szerepelnek. A legokosabbjha az egész szaná lási komplexumra fátyolt vetünk és megkezdjük a szanálási intézkedések által okozott elsődleges sérelmek mielőbbi orvoslását. Ha visszatérés történik erre. akkor legfeljebb csak abban a formában szabad, hogy lehetetlen ennek a városnak gazdasági helyzetét rendbehozni, ha a fővárostól évről-évre jövedelmeket vonnak el és ugyanakkor ujabb terheket raknak rá. Örömmel üdvözli a polgármestert azért a férfias bátorságáért, hogy a közgyűléssel szemben őszintén megállapította a tényállásokat• Ebben a kérdésben a közgyűlés minden pártja a polgármester mögött áll. A polgármester expozéjaJaan azt hangsúlyozta, hogy Budapest az egyetlen főváros Európában és az egyetlen város iíagyarországon, mely nem élvez államsegélyt. Ö viszont azt állit ja, hogy Ilagyarország az egyetlen állam, amelynek várossegélye van, amelynek gazdasági helyzetét a városok terhére iparkodnak rehdbehozni. Igazat ad Zsitvay Tibornak, amikor azt'állítja, hogy mint felügyeleti hatóság, ugyanaz a hatóság van hivatva eljárni a várossal szemben, amely a város gazdasági helyzetének felboritásában aktív tényeződ - Mi élni és fejlődni akarunk. Ebben az életben és fejlődésben nem szabad meggátolni bennünket azzal, hogy élniakarásunk számszerű eredmény ..'el t minden nagyobb hozzáértés és jóakarat nélkül megmásítják. Hangsúlyozza, hogy a deficit egyáltalában nem aggasztja,mert tökéletesen megnyugtatja az, hogy a polgármester megállapította.hogy a főváros gazdaőagi helyzete rendben van, Akkor töltené el aggodalom, ha a főváros közigazgatásában lenne deficit, ha a főváros teendőinek végrehajtásában, ha intézményeinek vezetésében, ha üzemeinek szervezetében lenne deficit és olyan hibák, amelyek miatt ezek a szervek és intézmények nem tudnának helyesen működni* De mikor épp az ellenkezőjét látja és azt. hogy a főváros intézményeinek élén nagy kapacitású és nagy energiájú íehetséges emberei, állanak, amikor az üzemek vezetése a legtökéletesebb rendben megy, a főváros iskolái európai viszonylatban is megállják helyüket, amikor a főváros közmüvei minden kritikát kibírnak,akkor itt nincs deficit, hanem egyensúly állapot, amely valójában fejlődő állapot, amivel szemben a számszerű deficitnek semmi jelentősége nincs. - A fővárosnak vannak olyan szükségletei, amelyek a fejlődés természetes következményei és ezeket nem lehet visszaszorítani. Az intézményeink fejlesztésében a minimális mértéket legalábbis meg kell tartani, mert aki nem fejlődik, az elpusztul. A magyar gazdasági helyzetben is vannak biztató jelenségek arra, hogy a gazdasági prospérizmus megindul. Epp ezért nekünk is meg kell kezdenünk azt a munkát, amely a város fejlődéséhez szükséges. Ezután a drágaságról beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek oka egyrészt a túlzott export, másrészt pedig a kormányzatnak az agrárizmussal szemben mutatott kevés ellenálló képessége. A gazdák lérdések rendezésénél a kormány mindig bővebben adagol

; mint ahog;/ azt a fogyasztókkal szemben cselekszi, f , /folytr. köv-,/ i — —t