Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-27 [166]
P 8iV ÁR OS /Közgyűlés. Folytat ásc3 4 / / 4 Ezután az Eucharisztikus Kongresszus rendkivül nagy jelentőségét ismertette. Örömmel látja, hogy ennek a kongresszusnak előkészítő munkájában, annak minden egyes fázisában a székesfőváros vezetői helyetfoglalnak. A kongresszussal kapcsolatban csak egyetlen aggodalma van és ez az elszállásolásra vonatkozik. Ez a kérdés még nincs megoldva, mert az eddig rendelkezésre álló lakások már mind elfogytak ésjnég mindig jönnek az uj és uj jelentkezések. Reméli, hogy a főváros ezi akérdést is meg fogja oldani. A főváros nagy áldozatokat hoz a kongresszus megrendezése érdekében, de azok az erdekek, amelyei: Budapest részéről ehhez a kongresszushoz fűződnek, minden áldozatot megérdemelnek. A kormánynak ezen a téren csak két dolga van. Az egyik az, hogy rendet, békét és biztonságot teremtsen és kellő időben tegye ártalmatlanná a notórius ünneprontólat. Amikor megtörténik az, hogy hazafias, vallásos megmozdulásokat az utcán nyíltan megtámadnak, hogy ilyeneket a kongresszus alkalmával tegyen teljesen'lehetetlenné.A másik feladata a kormánynak az, hogy godnóskoöjék arról, hogy illetéktelen'haszonlesés, vagy zsarolás az iinnep alkalmával fejét fel ne üthesse. Kategorizált, vendéglői árlapokat kell kibocsátani, amelyeken minden külföldi kiismeri magát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza és elvárja, hogy a rendezésben a fővárosnak méltó helyet biztosítsanak. A fővárossal szemben kevesebb gyámkodást vár a kormány részéről. Kifogásolja azt Petrovácz Gyula, hogy a kormányzat olyan ügyekbe is ingerének át gyakorol aa autonómia mellőzésével, amely nem tartozik hatáskörébe, Itt arra kéri a főpolgármestert, hogy olyan főpolgármester legyen, mintha ct is a törvényhatóság választotta volna. Ha Ilyen alapon áll, akkor a főváros törvényhatóságával mindent elérhet, . ......v.- Ezután kéri a polgármestert, hogy találjon módot arra, hogy az állami számszéket a kormány szüntesse meg, mint teljesen'felesleges intézményt, amely a fővárosnak csak óriási terhet jelent. A költségvetést a polgármester iránt érzett legnagyobb bizalommal elfogadja a Fried rich István azzal a kérdéssel kezdi be. szódét, hogy van-e autonómia még, vagy nincs. Minden belügyminiszter arra törekedett, hogy a főváros autonóm jogkörét csökkentse és ma'már ott tartunk, hogy a polgármestert nem hagyják szabadon cselekedni,aminek következménye az, hogy nem tudunk előbbre jutnia Nézete szerint nincs értelme arról beszélni, hogy a szanálást befejezték, mert szahálás tulajdonképpen nejű Is volt. Ma valójában csak álautonőmiával állunk szemben. Beszüntették a tekintetes tanácsot, azután a törvényhatósági tanácsot, amivel szemben igaz, hogy a polgármester hatáskörét kiterjesztették, amivel azonban nem igen szabad élnie* Tulajdonképpen negatív parancsuralmi tendenciát leket megállapítani. Elismeri, hogy a pártok és azok vezérei megmaradtak, de nagyon kevés hatalommal,s maguk a város ty ál: is ingyenes kijárok lettek. A pártok között nagy egyetértést lát, nag ;- kérdés azonban, hogy vájjon ez az egészséges politikai állapot megnyilvánulása-e, Fejtegetései során Friedrich István megemlékezett a főpolgármester beiktatásáról, amely ünnepélyes külsőségek között töt,tónt, jelen volt a miniszterelnök, ott voltak a kormány tagjai, diszás és előkelő közönség* Házasságkötés történt., azonban kiderült, hogy még mlndezideig nem kaptuk még a hozományt, - mondotta viharos derültség közben Friedrich István - azt hihette mindenki, hogy a kormány visszateszi a törvényhatóság bugyeHarisába azt, amit annak idején kivett, de ez nem történt meg. Kérte a főpolgármestert, tegitse a törvényhatóság munkáját és hangsúlyozta, feleslegesen raktak bilincseket azoknak kezére, akik'a főváros ólén állanak« Azt látja, hogy az egész* közgyűlés szépet, jót akar, buzgalmat lát minden oldalról, de nem történheti!: semmi, nem valósithatnak meg semmit, mert nincs az autonómiának hatalma, s ezért nincs cselekvőképességeé Szerinte nincs deficit, a hiányról nem tehet a főváros, hanem egyesegyedül a kormány, A további>* altban hangoztatta Friedrich István,, hogy híve a demokratikus parlamenh tarizmusnak, a nemzet:', önkormányzatnak, ezek keretében mindenki elmond</ hatja a véleményét, kiverekedhetik magukat, nem kell titokban,sötétben, \l hátmegett tevékenykedni, /folyt* köv-/
