Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1
1937-10-12 [165]
Budauest, '957. október 12. Á<í' XIX.évfolyam 232 .szám. FŐVÁROS •SZZEDY "úr OLT POLGÁRLESTER 1938 .ÉVI i OLT SE GVETE 1I EXPOZÉJA. Kedden délben 12 órakor a pénzügyi bizottság tagjainak óriási érde lődése mellett mondotta el Szendy Károly polgármester az 1953,évi költségvetés expozéját. A polgármester beszéde a következőképpen hangzott: - helyen tisztelt pénzügyi bizottság! Amikor az 1958.évi költségvetést a pénzügyi bizottság elé terjesztem, a budgetális helyzetet főképen pénzügyi szempontból kivánom jellemezni és előadásomban a financiális szempontokat kivánom elsősorban kidomborítani. - Bizonyára lesznek, olyanok is, akik- nagyvonalú pénzügyi politikát kivannak tőlem és nagy tervek előterjesztését várják. Én nyíltan megmondom - ami egyébként a hozzáértők előtt nem ismeretlen -,hogy nagyvonalú pénzügyi politikát csak jövedelmiekből, vagy realizálható hitelekből lehet folytatni. - Magyarország mai megkötött pénzügyi gazdálkodásában a' főváros csal. azt a pénzügyi politikát követheti, amelyet az államhatalom követ. Ez a politika pedig azt nivánja, hpgy az ország erejét,a közjövedelmeket a legtakarékosabban és a leggazdaságosabban kell kihasz. nálni. •' - A községi pénzügyi politika tehát csak bizonyos határok aözdlt mozoghat. Megalapozatlan pénzügyi politikát, vagy az Ígéretek és almon lidércfény ét követve, az irrealitások terére lépni nem óhajtok, mert annak vége csaa anyagi romlás és az ezt követő lelki összeomlás lehet, - Én tehát.szigorúan a realitások terén kívánok maradni,, egyrészt, nert az ország és a főváros gazdasági helyzete ezt kívánja, másrészt, mert az autonómia jólfelfogott érdeke is ezt parancsolja, En ebben az óvatos és reális gazdálkodásban látom a főváros vitán felül álló hitelképességének és kifogástalan bonitásának alapját. Elismerem, hogy ennek pillanatnyilag kiaknázható hatása nincsen, de az ilyen óvatos és reális gazdálkodásnak a remélhető jobb jövő szempontjából vitatlanul igen nagy jelentősége van, . - A közületek költségvetése hü tükre a gazdadági viszonyoknak. Ha a székesfőváros jövőévi költségelőiráiyzatát a gazdasági viszörnyök alakulásánalc szempontjából tekintjük, akkor kétségtelenül haladást, javulást látunk és ezért bizakodással nézhetünk a jövőbe. - A viszonyok általában az egész vonalon kedvezőbben alakulnak, A gazdasági statisztika azt mutatja, hogy termelésünk az utóbbi években állandóan emelkedik. Az ipari termelés és a foglalkoztatott ipari munkások létszáma - ami különösen fontos a főváros szempontjából nagyobb, mint 1929-ben, A mezőgazdasági termények ára emelkedett, A gazdasági életben a forgalom megélénkült és kétségtelen, hogy a kereseti lehetőségek is jobbak valamivel, mint néhány évvel ezelőtt, habár ezen a téren még nem értük el a világválság előtti mértéket, - A viszonyoknál: ez a javulása az államháztartásban is örvendetesen jelentkezik, AZ állami adóbevételek növekednek. A, viszonyok javulásának tudható be, hogy az állam közgazdasági bevételei a 73° millió körül volt mélypontról 1936-ban 842.4 millió pengőig emelkedtek, - A főváros költségvetését tekintve azonban már nem ilyen kedvező a helyzet. Ennek oka a mi adórendszerünkben rejlik, A természetes az volna, hogy ha a fővárosban az adóbevételek emelkednek, akkor az állam és a főváros jövedelme egyaránt emelkedjék. Ez azonban - nem igy van, A főváros lakossága ma több adót fizet, mint 1930-ban, a gazdasági válság előtt, - Itt elismeréssel kell adóznom Budapest adófizető polgárságának., mely igazán tiszteletre méltó áldozatkészséggel tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A kivetett adók legutóbb is 93 százalékban befolytak a fővárosban. De ha növekedi!: is az adóbevétel, a fővárosnak évről-évre kisebb hányad jut a bevételből, mig az államkincstár részesedési aránya évről-évre emelkedik. - Ilyen körülmények között természetes, hogy a gazdasági javulás hatása a főváros háztartásában nagyobb mértékben nem mutatkoz'4 í hatik ° ^J^$ /Folytatása következik,/
