Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-01 [165]

SZERivESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: NÉMETH IMRE 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. október \ AZ ÉLELMEZÉSI TE ZT KÉR TÉRÍTÉSSEL TARTOZIK, MERT FENE3ZES LETT A LEGÉNYSÉG KENYERE. Érdekes pe rben hozott Ítéletet dr. Gáspár Mózes budapesti kir. törvényszéki biró. A pert a kincstár inditotta egy nyugalmazott őrnagy ellen, aki egy katonai alakulat gazdasági hivatali főnöke és egyben élelmezési tisztje is volt. AKtiv szolgálata idején az illetékes katonai parancsnokság esztendőkkel ezelőtt olyan határozatot hozott, amelyben kötelezte az őrnagyot 214 pengő kár megtérítésére. Ez a kár abból keletkezett, hogy az Őrnagy előljáró parancsnokának azt a parancsát, hogy a legénység számára G kenyeret naponta vételezze fel, nem teljesítette, hanem ötnaponként igényelte a kenyéradagot. Mivel a csapatnál a nagy tömegben kiutalt kenyérkészlet raktározásához nem volt megfelelő hely, többször megtörtént, hogy a kövezetre rakott és összezsúfolt kenyérkészlet megpenészesedett. Az őrnagy ezt a határozatot fellebbezéssel támadta meg, de a honvédelmi minisztérium jóváhagyta a döntést. Az őrnagy még ezekután sem egyezett bele abba, hogy a kincstártól járó Illem ényeiből a marasztalási összeget levonják, épp ezért a kincstár a budapesti kir* törvényszék előtt perrel lépett föl és keresetében azt a kérelmet is előterjesztette, hogy mondja ki a biróság: az alperes tűrni tartozik, hogy az illetményekből levonhassák a marasztalási összeget* Al alperes a per során azzal védekezett, hogy több jelentést Küldött a felettes parancsnokságnakj amelyben közölte,hogy a kenyér tárolásához nincs megfelelő helyisége, Ezzel szemben, a kincstár i gazolta,- hogy épp ezért adták az alperesnek azt a parancsot, hogy a legénység kenyéradagjait naponként igényelje és tárolás nélkül'ossza ki. A törvényszék e tényállás alapján marasztaló Ítéletet hozott, megitélte az őrnaggyal szemben a kereseti összeget és kimondotta, hogy az alperes ..tűrni tartozik, hogy illetményeiből a még hátralékos tartozást a kincstár levonhassa. /MOT/ G

4 A HAZME3TERPAR ICLZSAKMÁNYOLÁSSAL VÁDOLTA A HAZTUIAJDONOST. Kovács Imre és a felesége házmesteri szolgálatot teljesített Székely Sándor mérnök villájában, k szolgálati viszony megszűnte után ^ovácsék 12oo pengős pert inditottak a háztulajdonos ellen és keresetükben azt adták elő, hogy a háztulajdonos nem utalta ki részükre sem a házmesterpénzt, sem a szemétpénzt. De a követelésüknek nagyobbik része abboi keletkezett, h ogy a háztulajdonos az uj lakbérleti szabályrendelet ellenére kizsákmányoló módon foglalkoztatta őket háztartási munkák végzésével. ,A járásbíróság és most a törvényszék is elutasította Kovácsok keresetét. Az itélet i ndokolása szerint abban a villában, ahol a felperesek a házmesteri teendőt ellátták, nem lakott bérlő, Az uj lakbérleti szabályrendelet szerint a házfelügyelők háztartási munkákra a háztulajdonos által nem alkalmazhatók akkor, ha a házban bérlő van. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható a peres esetben, mert a villában bérlő nem lakott. Kizsákmányolást Kovács Imre pedig azért nem panaszolhat, mert amikor a házmesteri állásra leszerződött az alperessel, akkor nyugalmazott ssendőrfőtörzsőrmester volt, tehéit sem szorult, sem függő nemzetről ez esetben beszélni sem lehet. Ilyen körülmények között'a biróság a kizsákmányolást a háztulajdonos rovására nem állapitbAtta meg, /MOT/ G.