Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-18 [160]

AZ ANOWBSUS-Ktliiíbi3 REVÍZIÓJA. A Magyar Történelmi Tá:. sulat csütörtökön ülést tartott, amelyen dr. Szilágyi Lóránd tartott előadást u

Az Anonymus-kérdés reviziója" cimmel. Az előadás nagyobb tanulmány eredményeit ismertette, mely elsősorban arra a kérdésre ad feleletet: melyik Béla király jegyzője volt az a titokzatos P, mester, akinek a magyar honfoglalás történetét köszönhetjük, A vita, amely 1746-ban, tehát kevés hijján kétszáz esztendővel ezelőtt kezdődött, nemrégen még négy Béla király körül folyt, ujabban azonban a tudományos kutatás I. és IV. Béla korát teljesen kirekesztette, s már csak II, és III, Béla korára szűkülte A vitát most véglegesen eldönti több olyan adat és szempont, amelyet az eddigi Anonymus-kutat°k nem ismertek. Ezek között nem érdektelen az, hogy II, Béla korában a pénzverési alapsuly a libra /font/ volt, mig a márka, amelyet a Gesta Hungarorum ir°ja ismer és a honfoglalásig visszavisz csak III, Béla alatt lesz általános. Legjellegzetesebb azonban az, hogy a "legdicsőségesebb" /gloriosissimus/ cim, melyet idáig csak kegyeleti megjelölésnek gondoltak, éppen III, Béla alatt a magyar király kizárólagos cime volt, mig II, Bélát/feleségével, Ilona királynéval együtt/ csupán "legkegyesebb"-nek /piissimus/ nevezik az oklevelek, A Gesta azerzője - az előadás adatai szerint - a III, Béla és utóda, Imre idejében szereplő Péter esztergomi prépost volt, akire az első adat 1183bói, az utolsó 1210-ből való, 1198-ban III, Ince pápa egyik levelében magister P, megjelöléssel szerepel, éppúgy, ahogy magát munkája elején nevezi, A "legdicsőségesebb" Béla ...irály jegyzője könyvét ura halála után 1198 körül irta meg, nagyrészt a III, Béla udvarában szereplő nemi zetségek szájhagyományai és az akkor még élő hősi énekek, chanson-ok \ alapján, /:

T

.0T/B