Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-18 [160]

GYőRY TIBOR ELŐADÁSA A PÁZMÁNY-EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KARÁNAK TÖRTÍNE'TRoL, • Az Egészségpolitikai Társaság gyakorló orvosi szemináriumában csütörtökön este G y o r y Tibor egyetemi tanár, ny. h. államtitkár igen érdekes előadást tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi k-.rának történetéről. Győry professzort a társaság nevében dr. Gerlóczy Géza elnök üdvözölte, abból az alkalomból, hogy most jelent meg nagyfontosságú könyve a Pázmány-egyetem orvosi karának történetéről. Győry professzzor mindenekelőtt az elterjedt ellenkező állításokkal szemben rámutatott arra, hogy Pázmány Péter a saját vagyonából alapította az egyetemet. Azt állítják egyesek, hogy Pázmány Péternek csak hittudományi és bölcsészeti fakultást volt szándékában felállítani, azonban a megfelelő kortörténeti tanulmányok az ellenkezőjéről győznek meg bennünket. A nagy kardinális nem kizárólag az ellenreformáció szolgalatába kívánta állítani az egyetemet, hanem a széles alapon álló nemzeti művelődést kivánta biztosítani. Jogtudományi ós oxrvosi fakultást csak azért nem tudtak már akkor létesíteni, mert nem volt meg rá a kellő anyagi fedezet* Az előadó ismertette,^ hogy Pázmány Péternek mennyi akadálylyal kellett megküzdenie miig a pápától megkapta a jóváhagyást. A pápai jóváhagyás ugyanis az illető országban lévő uralkodó iránti kegynek is számított, VIII. Orbán pápa pedig egyik legelszántabb ellensége volt a Habsburgoknak. Hogy Pázmány Péternek mégis sikerült a jóváhagyást megkapnia, azzal magyarázható, hogy a pápa kedvelte és igen nagyra becsülte a magyar kardinálist. Az orvosi fakultat Mária Terézia alapította 1770-ban. A faku? tást Nagyszombatban van Sviten, a bécsi egyetem nagyhírű orvosprofesszora szervezte meg öt professzorral. 1772-ig nagys zerüen ment minden, de ekkor Störch került az egyetem élére, aki minden lehetőt elkövetett, hogy a magyar egyetetiiet elnyomja. 1777-ben került az egyetem Budára, majd 1784-ben Pestre. Győry professzor rendkívül érdekes adatokat adott elő az orvosprofesszorok anyagi helyzetéről. 1770-ben 1.200 forint fizetést állapítottak meg számukra, ez azonban egészen 1845-ig érintetlen maradt, noha a napóleoni háborúk és más. háborúk következtében a pénz igen elértéktelenedett. Igy a kezdetben fényes fizetés később sehogysem volt kielégítő. A profess zoroknak minden .-.lkaimat meg kellett ragadniok, hogy megölhessenek: menzákat tartottak fenn, titkos szereket árusítottak. 1802-ben halt meg Stáhly György sebészprofesszor; akinek özvegye számára 33Ö forint 20 krajcár nyugdijat állapítottak meg. Az özvegy nyakán marőt azonban a temérdek adósság, tartozott a professzor a péknek, a hentesnek, a röfösnek, a cipésznek, az üvegesnek, gyógyszeresznek, egy orvoskollegájának, Oppenhelmer nevü" izrael^pónzkölcs önzőnek, anyósának, sógorának, összesen 15 . 622 forint 1/3-ad krajcárral. - 1843-.ban azután felemelték a professzorok fizetését 1.500 forintra, 1869-ben pedig 2.500 forintra. Győry professzor ezután összefoglalta az orvoskari fakultás első száz Övének történetét* Megállapította, hogy az egyetem nagy vagyon felett rendelkezett, de köteles volt minden pénzt befizetni a bíeői kasszába, 1848-ig az öncélú tanszabadságot hírből is alig ismertek. A fiatio Bdicationis kimondja, hogy az egyetemnek nem az a feladata, hogy tudósokat termeljen, hanem, hogy derek és becsületes polgárokat neveljen az országnak. Azonban természetesen több kiváló professzor le tudta magáról rázni ezeket a láncokat. Erre az időre esik Semmelweis működése, ekkor tanított : Plánok, a bőrbajok első tudományos alapon való os ztályozó j a, akinek monográfiáit Ausztria határain tul is ismerték. Ekkor működött Winterl, a nagy botanikus, a meggyilkolt Háberle professzor, ..kit het külföldi tudományos társaság hívott meg tágjának, id. Lenhoss k Mihály, akinek fia, József azután világhírűvé lett. Az érdekes szines előadást a nagyszámú hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. /IVIOT/M ^