Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

/Lázár Andor igaz ságügyminiszter beszéde Kecskeméten, Folytatás 2,/ hogy a keresztyénség csakugyan világot meggyőző erővé tudott válnia Azután a magyar reformátusság történelmi múltjának presbiteréről rajzolt képet Vass°profcsszor, - kiemelte, hogy a presbitérounokban már századokkal eze­lőtt a leg^szményibb demokrácia valósult meg, a földesúrral együtt ült a tárgyalóasztalnál jobbágya, a várkapitánnyal a közkatona* Csak mi reformá­tusok akadályozhatjuk meg azt _ igy szólt az előadó _, hogy a magyar nem­zet más érdekszférákba kerüljön, mint ahová tragikumának sok tapasztalata mutat, - van-e bennünk igazi magyar lelkiisneret és felelősség? Az előadásokhoz Ge szte^ yi-Nagy László dr, mezőgazdasági kamarai igazgató /Kecskemét/, Kovács Gyula /Kiskőrös/, végül Szabó Imre budapesti esperes szolt hoz;iá n Szabó es­peres, mint az Országos Presbiteri Szövetség központi kiküldöttje hangsú­ly okt a, hogy erőteljes belső revizió szükséges a presbiterség igazi tartal­minak uj meghatározására, presbiter csak a Szentirást ismerő, az Urasjzta­lánál bűnvalló és bünbocsánatért esedező ember lehető Enélkül akármilyen társadalmi pozícióban ülő ember legyen is, presbiterként nem töltheti be hivatását. Járom az országot - úgymond a budapesti esperes - és azt ta­pasztalom, hogy megragadó bizonyságtételekben jelentkezik a megtisztult presbiteri tipus. Sajnos, kétségbevonták elvileg történelmi létjogosultsá­gunkat, már pedig kisebbségnek is, de meg - gyengébbnek is: csakugyan'nem érdemes" refomátusnak lenni, Isten nem ezért plántált ide bennünket, A presbiter neve legyen a legtisztább aranypénz. Bejelentette Szabó Imre,hogy ezév augusztusában Székesfehérváron monstre gyűlést tart az Országos Re­formátus Presbiteri. Szövetség, Lázár Andor világi elnök zárószavában viszonozta az országos szövetség köszöntését és kijelentette: a pogányság, a szervezett istentagadás kérkedése megkívánja, hogy a hivőember is bástyákat épitsen a maga hitének, mert - mondotta - meg vagyunk róla győződbe, hogy ezzel biztosithatjuk boldogságunkat nemcsak a földön, de azon tul is. Helyeselte Gosztelyi-Nagy Lászlónak azt a gondolatát, hogy a presbiteri üléseken ne- ; csak a gyülekezet anyagi, hanem a lelki ügyei is megtárgyalásra kerüljenek* Az értekezlet nevében Kiss Zsigmond esperes megköszönte az ogybázgondnok-igazságügyminisztérnek, hogy oly bensőségesen résztvesz az egyházmegye minden megmozdulásában és a XC, zsoltár első versének éneklésé­vel végződött az emlékezetes összejövetel, A Protestáns Egyesület nagytermében tartott közebéden Lá­zár undor mondott köszöntöt akormány z óra, Kiss esperes az igaz­ságügyminisztert, Vass Vince dr, lelkipásztor a vendégeket, Hete3sy Kálmán dr, lelkipásztor a kecskeméti hölgyeket éltette, Okos Gyula ókécskei lelkipásztor a másvallásuakkal való egyetértésért szállt sikra, /MOT/F, KOSSUTH LAJOS, MINT A PROTESTÁNS SAJTÓ ELs'd SÜRGETŐJE, Nagykőrösről je­lentik, hogy az ottani Arany János Társaságban vasárnap tartotta'székfogla­lóját a kitűnő budapesti hittudós, Bilkei Pap István ny„ reformá­tus teol, akadémiai tanár, kormányfőtanácsss, - a magyar protestáns hírlap­irodalom kezdeteiről, Rendkivül érdekes előadásában Pap professzor egy meg­lehetősen ismeretlen adatot is felemiitett, azt, hogy maga Kossuth Lajos, az evangélikus egyházához mindig hü Szabadsághős volt első inspirátora a protestáns sajtószervezkedés ügyének. Az 1841 0 április 17-iki Pesti Hírlap­ban Kossuth Lajos hosszabban fejtegetve a protestáns egyházak uniójának és a protestáns sajtónak kérdését, szószerint ezt mondja: Szükségesnek tart­juk, hogy egy egyházi lap induljon, amely munkásságát egy enesen az egy esü­lős'eszközlésének szentelje és minden jóakaratú gondolatcserére tért nyis­son, S miután - igy folytatja Kossuth Lajos - egy ilyen lap kiadására néz­ve, több. mint egy oknál fogva a főváros a legalkalmasabb, a vállalat megindí­tására különösen Székács József pesti evangélikus lelkész és'Török Pál pes­0 ti helvét hitvallású *elkész, hitszónok urakat szólítjuk fel. Ilyetén köz­( remüködésük az óhajtott célnak igen kedvezően felelne meg, mert ők, mint J halljuk, abban egyeztek meg, hogy néhanéha szószékeiken is egymást felcse­/ rélik" , Ennek a Kossuth-cikknek volt eredménye, hogy rövid egy évvel később csakugyan megindulhatott a "Protestáns Egyházi és Iskolai Lap", amely /Folyt „ köv ./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom