Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

A PETÖFI TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE* A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta ezévi nagygyűlését a hagy a r Tudományos Akadémia dísztermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a megjelent nagr számú és előkelő közönség,. Az ülésen P e Kár Gyula v. miniszter elnökölt, aki megnyitójában a százéves Nemzeti Színházról beszélt. - A loo éves Nemzeti Szinház idei születésnapján nemcsak a magyar játékszín diadia lát ünnepe Íj ük, hanem hódoló Bámulattal tekintünk vissza arra az a'--kori nagyobb és lelkesebb nemzedékre, amely annyi aggal;: és áldoz aj. árán,., de hittől erősen vivott meg a nemzeti eszme ellen segcivel, a honinyelv közönyöseivel s végre is sikerült templomot o élnie a költészet és !• üvészét magyarszavu múzsáinak,-A XVIII, század dereka °ta roppant küzdelmet kellett folytatnia a magyarnak hona és nyelve szabadsága-' rt... 176o-ban tör be a német színészet inváziója, játszanak a vízivárosi Fehér Kereszt korcsmában, a várbeli Vörös Sündisznó csapszékben, a pesti Rondella bástyaromban, utóbb theátrumot nyitanak a mai Vörösmarty és Erzsébet-téren, sőt a Gyapju-utcában is, tehát bécsi pénzből négy szinházuk van és ők Kotzebue-val meg Beethovennel dolgoznak,. - Egy Reischl nevü derék ácsmester végre deszkás zint épít a hajohid budai fejénél a magyar szinészct számára. Itt pereg le 179o őszén az első igazi magyar előadás s ug- ane.

: kor a Kassáról felkerekedett magy ar aktorok az egykori karmelita kolostorra, a Várszínházra pályáznak és birtokba is veszik azzal a szent fogadalommal, -hogy gázsijukról lemondva, annak summáját az állandó Nemzeti Kőszinház felállítására áldozzák, A legnagyobb magyar később már kiadta útmutató röpiratát a "Nemzeti Játékszínről s jellemző, h*gy az 1830-as évek lelkesen váró nemzedék széltében Széchényi színházának nevezte az ország készülő s zini^alot áj át ; -. Pékár Gy.ila a továbbiakban ismertette a Nemzeti Szinház felépítésének ' körülmény e it. A világjáró Széchenyi az első igazgatóval, fek^jkával együtt a nemzeti géniusz ugyanoly a. fellegvárának, a nemzeti nyelv, erkölcs és esztétika ugyanolyan templomának szánta a Nemzeti Szinházat, m.knt a párisi Comédie vagy a bécsi BurgJ E központi intézmények arra valók, hogy a nyelvnek történeti tisztasága mellett az illető nemzet lelkületének tökéletes kifejezői legyenek, vagyis az illető ország szellemét, költészetét, esztétikáját, hagyományait nemzeti fajsulyát tömöritsék,- Száz év hagyidő, vájjon e hatalmas táv alatt hogy-mint felelt meg a magyar Comédie az alapitc nagy nemzedék eszméinek és eszményeinek?. Ne akarjunk a centenárium szép percének szigorúan éles ünneprontó! lenni, de a kérdésre sajnos, nem felelhetünk teljesen megnyugtató igennel. A baj a XX, százid viharaival, világhábnrujával és forradalma]- utáni felfordulásával kezdődik, amidőn a nemzetköziség lép sorompóba a nemzeti érzés ellen s a világ a vallási, erkölcsi és esztétikai kakofoniák mételyének hatása alatt elveszti mértékét a szép, ignz és jó eszményei iránt, hogy az ecetemos gyűlölet áldozataként vergődjék a siralmas jelen uj Ör.ntei poklában. .HV.ngsulyozzuk, hogy a Nemzeti Sinház vezetőségének ily na^ nehéz percekben sem szabad, se a szivét elveszítenie, se a rábizott szent nemzeti eszményeket a jövedelmezőbb megalkuvás aprópénzére felváltania. Az alapit ók fenkölt nemzedéke nem ismerte, legfeljebb megvetette volna ezt a "megalkuvás szót, amely lényegében aniy it tesz, hogy "ha a nagyérdemű közönségnek nem tetszik a tiszta magyarsága nemzeti és klasszikus előadás, majd szolgálunk, mi neící flaszternyelvü, perverz boulovard-cleadásokkal, - fő, hogy a szinház megtolják és sikeresen konkuráljon a többi szinházzal." - Itt a s zivbe-lélekbevágó nagy baj, amely annyival súlyosabb, mert érthetetlen tévedésből maga a legfelsőbb vezetőség irja elí ezt a konkuöálást. Sajnos tünet, .mert legyünk végre tisztában eggyel: ^mint ahogy Paris "többi" szinház a mellett van egy kivételes Comédie , akként Budapest "többi" szinháza mellett is van egy eszményeket őrző kivétehs színpad, a Szinház, a Nemzeti Szinház, amely a nemzeti nyelv, erkölcs cs orzes klasszikus szentélye. Se a párisi Comédie nem konkurrál a többi szinházzal, se a mi Nemzeti Színházunknak - helyes vezetés mellett - nincs szüksége az ily megalkuvó, vagyis Snmagát .kifosztó konkurrenciára. Abszurdumként mondom , de van Igaz benne: a Nemzeti Szinház a] kor is templom marad, ha egyetlen cmi, bor ül nézőterén, az is szabadfog* el.,., ám nelféljünk ettől, gondoljunk ORSZÁGOS LEVfcLTAfl /Pjjlyt . ''ÖV./-. Ü K. szekció ^