Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-23 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 2, törvényszéki kiadás. Budapest, 1937, február 23. *-> "BIGÁMIÁT KÖVETTEM EL, DE MÉGSEM VAGYOK BŰNÖS," Jo.megjelenésü fiatalember állt ma vádlottként a büntetőtörvényszék Mártontanácsa előtt. Jász István harminckétéves magántisztviselőt a királyi ügyészség kettősházasság bűntettével vádolta meg, mert 1936 augusztusában a VIII. kerületi anyakönyvvezető előtt házasságot kötött Trattmann Erzsébettel, pedig az 1933-ban a IX, kerületi anyakönyvvezető előtt Hartmann Erzsébettel kötött házassága még érvényben volt, A fiatalember tagadta bűnösségét, majd az elnöknek arra a kérdésére, hogy Hartmann Erzsébettel házasságot kötött-e, igy válaszolt: - Igen. - Felbontották ezt a házasságot? - Nem. - Igaz-e, hogy Trattmann Erzsébettel később házasságot kötőt L? - Igen. - Miért nem érzi tehát bűnösnek magát? - kérdezte az elnök, - Mielőtt második házasságomat megkötöttem volna, - védekezett a magántisztviselő - elmentem ügyvédemhez, dr, Schubert ftgosthoz és elmondtam első házasságom történetét. Megkérdeztem tőle, hogy meginditsame a válópert. Az ügyvédem azt mondta, hogy az első házasságom érvénytelen, Ebből arra következtettem, hogy nyugodtan megnősülhetek, nem követek el bűncselekményt, ha menyasszonyommal házasságra"lépek. - Ügyvéd nem adhatta azt a tanácsot, hogy ujabb házasságot kössön, - szólt az elnök. - Az igaz, hogy én nem mondtam azt, hogy meg akarok nősülni. T Miért nem mondta meg a menyasszonyának, hogy nős? - Azért nem mondtam meg, mert azt hittem, hogy az első házasság érvénytelen, annyi, mintha meg se történt volna^és tudtam, hogy a o myasszonyom elvált emberhez nem menne feleségül. Én nagyon szerettem a menyasszonyomat, a mostani feleségemet és féltem, hogy nem jönne hozzám,, Trattmann Erzsébet nem kivánt vallomást tenni, A magántisztviselő bemutatta ügyvédjének azt a levelét, amelyben közli a jogi véleményát az előző házasságról. Ebben a levélben az ügyvéd azt irta, hogy bontópert nem lehet inditani. "Hartmann Erzsébet annakidején azt,mondta, hogy csak névházasságot kiyán, mert születendő gyermekének nevet akar adni, - irta a levélben az ügyvéd. - A házasság csak azért jött létre, hogy az újszülött törvényes legyen s a házasfelek nem is éltek együtt, A gyermek nem is született meg, mint később kiderült, Hartmann Erzsébet nem is várt gyermeket, csak azért mondotta, hogy gyermeke lesz, mert feleségül akarta vétct• ni magát. Ezt a házasságot nem lehet felbontani, ez a házasság nem érvén, :sj mert lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozólag az asszony megtévesztette a férfit. Ez a házasság érvénytelen, ugy kell tekinteni, mintha soha meg se történt volna," A levél ismertetése után dr. Schubert Ágost ügyvéd a következeket mondta: - Ezt a levelet én Írtam, kimaradt azonban a levélből, hogy érvénytelenítési pert kell inditani. Nem gondoltam arra, hogy a vádlott a levél vétele után nyomban házasságot köt, Parády László dr, királyi ügyész fenntartotta a vádat, a védő azonban felmentő Ítéletet kért, többek között igy szólt: - A Vádlott a magánjogban való járatlanságának az áldozata. Ami kor a második házasságkötés után az első felesége feltűnt a láthatáron, nyomban feljelentést tett önmaga ellen és érvénytelenítési pert tett folyamatba. Abban az esetben, ha a törvényszék nem mentené fel a vádlottat, függessze fel a biróság a büntetőpert mindaddig, mig a polgári biróság Ítéletet nem hoz és meg nem állapítja, hogy az első házasság érvénytelen volt. Abban az esetben ugyanis, ha az első házasság érvénytelen, nem lebet a vádlottat kettősházasság bűntettében bűnösnek kimondani. A törvényszók ugy határozott, hogy a büntető eljárást mindaddig felfüggeszti, mig a polgári biróság el nem dönti: érvénytelen-e az első házasság, vagy sem. Abban az esetben ugyanis , ha érvénytelen az első házasság, nem kettősházasság büntette miatt, hanem a házassági törvénynek egy másik paragrafusába ütköző vétség miatt kell a magántisztviselőt felelősségre vonni. /MOT/ P.