Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-03 [157]
DR. ANGYAL PAL SLÓADASA A BÜNTETŐJOGI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMON, Dr, Angyal Pál egyetemi tanár az általa megszervezett Büntetőjogi Továbbképző Tanfolyamon nagyértékü előadást tartott február 3-án "A meggyőződéses bűntettes" cim el. Az előadáson megjelentek Pataky úrnőid rektor, Eckhart Ferenc dékán, Ferenczy Tibor rendőrfőkapitány, Töre'.y Géza, Gadó István, Sztrache Gusztáv, sokan az ügy véd társadalom köréből, s képviseltette magát a rendőri bűnügyi osztály és a csendőri nyomozóosztály is. Angyal professzor előadásában kifejtette, hogy a probloma, amely ot a hallgatóság ele tárt, örök emberi, de büntetőjogi vonatkozásában ;llg pár évo került az érdeklődés középpontjába. Szinte kinzóan izgató kérdés a következő: részeslthető-e bármily vonatkozásban kedvezményben az az egyén, aki v állás 1, e rkölcsl, politikai, nemzeti, szociális, hivatási, művészi, vagy tudományos meggyőződésből lelki isme re tábbe kötelezve érezte magát oly cselekmény elkövetésére, amelyet az á 11.un törvénye büntet ,s terhe alatt sujt. Klasszikus példái az ily tragikus sorsú egy éneknek: Antigoné, Socrates, Brutus, Szent t Crlspin, Teli Vilmos, Kohlhaas, Oorday Sarolta, Ibsen Nórája, Bernát Schavr Rldgeon-ja es az utolsó idők számos rajongója, kik közül különösen a politikai bűncselekményt kötelességből elkövetők hívják fel a figyelmet, A közönséges bűntettesek körében is akadnak eleg sűrűn olyanok, akik azért követik e 1 a" büntettet, mert ezzel mélyen átérzett kötelességüket vélik teljesítenie Finom elemzés során világosította meg az előadó a meggyőződés fogalmát, sorravéve annak racionális, transcendentális és irracionális jelentéseit, majd kritikailag foglalkozott azzal az orvosi körök részéről /Wernicke, Pilcz/ képviselt nézettel, mely szerint az összeütközés egyfelől a jogrend, másfelől az úgynevezett túlértékelt eszmény rabjai között jön létre, mikoris az érzelmileg erősen hangsúlyozott képzelet komplexummal terhelt és semmiféle logikai, vt.gy reáll3 gátlásokkal nem befolyásolható fantaszta ezért privilegizálandó, mert közel esik, vagy éppen vele tartozik a schizofréniások kategóriájába. Az előadó szerint nem a puszta meggyőződés, nem is a túlértékelt idea, hanem egyedül és kizárólag az az eset sodródik a probléma síkjára, melynél a tett motívuma valamely ,ékár valóságos, akár felreértett, de a lelkiismeretiken mély gyökeret vert köteless égérzás, melynél a bűncselekmény, mint Teli Vilmos kijelenti: "Ist elne heil'ge Schuld" , Csak Ilyenkor áll be oly tragikus lelki feszültség, mely a meggyőződéses bűntettest a közönségestől megkülönbözteti, s az előbbivel szemben legalábbis felfigyelésre késztető A különbségek részleteinek ismertetése után az előadó bemutatta a törvényhozási munkálatokban, s az irodalomban és több külföldi j ogás zgyülésen szóbakerült megoldási kísérleteket? ezek* 1./ a politikai bűncselekmények egyes kiemelt eseteire az államfogház alkalmazása, 2,/ alternatív büntetési rendszer keretében az erkölcsileg menthető motívum értékelésével becste-enitő büntetés helyett oustodia honesta kiszabásának lehetősége, 3./ az erkölcsileg és társadalmi menthető inditó okból cselekvésnek enyhitő körülményként f lgye lembevétele, 4./ fegyház helyett államfogház kiszabása, ha a tettre inditó döntő motívum az volt, hogy a tettes az e 1követlsre erkölcsi, Vallási, vagy politikai meggyőződésből magát kötelezve erezte, 5./ ugyanily esetben a büntetés végrehajtása során a legmesszebbmenő kedvezmények biztosítása, mely j avas latokkal s zemben f el» merült a mindennemű kedvezmény rideg elutasításának gondolata, sőt - veszélyesség elmén - a szfcgorubb elzárás /biztonsági intézkedés/ szükségességének nézete is. Az előadó, miután rámutatott annak azegeszen izolált álláspontnak tarthatatlanságéra, mely akár a beszámítási képesség, akár a jogé lieness *g, vagy bünöss.g hiánya, akár az ujabban vitatott fel nem róhatóság /ünzumutbarke 11/ cimén a meggyőződéses bűntettes felmentését követeli, - kritikai szemszögből foglalkozott az egyes javaslatokkal, s megállapította, hogy a kerdas első vonalon politikai jellegű, s mint ilyen az uralkodó államszemlélet es az erőviszonyok tengelyén fordul. ! Egy totális ..s magablzakodo állam elutasít minden privilégiumot, viszont ' egy erősen Indivldualisztikus ideálokat követő^ vagy folytonos forradalmi j válságokban -lő állam bizonyos bátortalansággal kezeli a kardost, s erősen |j hajlik a toleranciára. ORS7lOOBLEVÉLTÁR /Folytatása követke^ik e / ^-Q
