Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-03 [157]

KUNGZ ÖDÖN PROFESSZOR ELŐADÁSA A KARTELLJOGRÓL., A Magyar Mérnök- es Épiteszegylet meghívására K u n 0 z Ödön egyetemi tanár szerdán^este nagyszámú mérnökhallgatóság előtt érdekes előadást tartott a magyar kartelljogról, Kuncz professzor mielőtt a kartelljog problémáinak a fejtegetéséhez fogott volna, körvonalazta azokat a közgazdas ágpoll tikal megfontolásokat, amelyeket a maga részéről a kartellkérdés jogi megítélése szempontjából irányadóknak tartó A kartellt* - mondotta - a gazdasági élet törvényei alakították ki a XIX, század kapitalista fejlődésének követke zménye képen * Ezért a kartellt épugy nem lehet ellenezni, mint a természeti tüneményeket. Nem minden kartell, ami drágít, sőt az árdrágítást éppen az ellenkezője alakltja kl annak, ami a kartellt létrehozza. Árdrágítás áruhiány je... lentkezéfce esetében lép fel, a kartellt pedig elsősorban az árubőségtehát a túltermelés elleni védekezés létesiti. Kialakulását tekintve kétféle kartellt kell megkülönböztetni? a hatalmi túltengés jeleként kialakult és az egsfcá ztenci át megmenteni kívánó kartellt 0 Amig a hatalma túltengésk-nt jelentkező kartellcl szemben Indokolt az állam védelme,; addig a magyar kartellképződés, amely a meglevők biztosítására irányul, inkább rászorul az állami segítségre. Gondaljunk csak a malomiparra-, amely kénytelen a megcsonkított ország területén puszta egzisztenciájának m gment jséről gondoskodni. Az állam közgazdasági politikája, vagy a szabadverseny teljes érvényesülését biztosithatja, vagy pedig a verseny korlátozását kénytelen támogatni, Szabadversony és kartell egymás?'" kizáró fogalmak-. A'karte 11 nem mas, mint védekezés a szabadverseny pusztításaival szemben- a gazdasági válságokkal, a munkanélküliséggel szemben, kapitalista módszerrel, önsegély utján. Tehát, ha ml a versenyt szabályozni akarjuk és nem akarjuk feludnl a magántulajdon és a szerződéses; szabadság elvét, akkor a kartellt be kell bocsátani az alkotmány sáncai közé, mint ahogy ezt a kartelltörvény meg is tette, 1930-ban az volt az állás-pontom, - folytatta Kuncz profeszszor - és ma ls az a véleményem^ hogy a magyar kartellprobléma még nem érett meg átfogó törvényes szabályozásra. Nemcsak azérl^mbrt a külföldi hatalmas kartellekhez képest meglehetősen kezdetleges és szegknyes a magyar kartellmozgalom, hanem azért sem, mert a kartellek túlkapása* ellen való védekezésnek a jogi tilalmak és a jogi ellenőrzés csupán másodrendű eszközei. Sokkal hatékonyabban lehet az ártalmad karte 1lekké 1 szembén fellépni közgazdasági befolyásolás utján, az állam vámpolitikaj.ának, valutapolitikájának, adópolitikájának ás külkereskedelmi polltikkajának segítségével, rjiint bírói döntősekkel. Másrészről maga a gazdasági élet is igen hatékonyan tud védekezni önerejéből a kartellek tu?.kapásalval szemben. A kartellek tulnagy nyeresége egészséges konkurensei át idéz elő«. A józan kartellek többre becsülik a nagy forgalmat és a kis hasznot, mint az áremeléssel kapcsol-tos visszaesését a fogyász~ tásnak, A fogyasztók is Igen hatékonyan tudnak védekezne az Indokolatlanul magas karte Hérákkal szemben, a fogyasztási szövetkezeteknek és egyéb más s zerves zkedésnek segitéégéve 1, A továbbiakban Kuncz professzor egyenként ismertette a kartelljog problémáit. Vázolta a kertelljog fogalmát, helyesebben azokat a gazdasági jelenségeket, amelyekre az 1930. évi XXI. te, - kartelltörvény - rendelkezései kiterjedtek. Ismertette azokat a karte He 1 kapcsolatos magánjogi problémákat, amelyeket a karte llt örvény szabályozatlanul hagyott,. Foglalkozott ezután a belső és külső krtellkényszer kérdésével, végül ismertette a kartellközrendészetety amelyet a kartelltörvény elsősorban épített kl. Előadásának öss zef oglálásaképen megállapította^ hogy a karte llt örvény ben kiépített jogvédelem generális clausulákkal dolgozik; amikor a közgazdaság és a közjó. ardekét védi, továbbá o gazdasági mez-' gi's szabadságénak méltánytalan korlátozását állítja ne a meg nem engedett kartell kritériumakénto /Folytatása következik,,/