Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2
1937-01-20 [156]
— - PETRACSEK LAJOS DR, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ RÁGALMAZÁSI PERE EGY HIRLAPIRÓ ÉS EGY ÜGYVÉD ELLEN. A Szabadság cimü hetilap egyik májusi számában élesen támadó hangú cikk jelent meg Petracsek Lajos dr. urszággyülési képviselőről "Petracsek képviselőt erkölcstelen üzelmei miatt kényszerítik lemondásra" cimmel. A köz1 emény tartalma miatt Petracsek Lajos dr. sajtó utján elkövetett rágalma-• zás vétsége elmén följelentést tett a cikk szerzője, Harmath Pál hirlapiró ellen, akinek ügyében ma tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék Szemák Jenő dr. táblai tanácselnök vezetésével, A főtárgyaláson Harmath Pál tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy igazat irt, A főmagánvádló jogi képviselője, dr. Sulyok Dezső ügyvéd, országgyűlési képviselő kérte, hogy a tör vényszék rendeljen el zárt tárgyalást. Az inkriminált cikk és/vádirat ^ismertetése után a törvényszék a valóság bizonyítására vonatkozó Indítvány előterjesztésének időtartamára zárt tárgyalást rendelt el s a védő; dr, Boócá Lajos ügyvéd kárt aj tók mögött'mondotta el indítványát, .Nyomban azután, hogy a zárt tárgyalás véget ért, kezdte tárgyalni a törvényszék dr, Pilipp László ügyvéd sajtórégalmazási"ügyét. Az ügyvéd ellen ugyancsak Petracsek Lajos dr, tett feljelentést, ugyanis Pilipp László dr, a Nemzeti Élet cimü hetilapban foglalkozott azokkal a vádakkal, melyeket Harmath Pál hangoztatott cikkében és csodálkozásának adott kifejezést; hogy Petr-acse 1 * Lajos dr, nem inditott sajtópert a hirlapiró ellen s nem tisztázta maga;* A törvényszéken Pilipp László dr, taga dta bűnösségét és ő is a valóság :>.*©nyitásának elrendelését kérte. A bíróság a bizonyítási indítvány elmond á sának tartamára ugyancsak zárt tárgyalást rendelt el; A törvényszék a bi: rányitás és ellenbizonyítás kérdésében:később határoz, /MOT/ P, —ZU KENYERES KAUFMANN ÜGY,,,/l. folytatás/Kaufmann Lajos, a másodrendű vádlott ma-sem jelent meg, védője szerint súlyos beteg és kórházba fogják szállítani, Ezt különben hatósági orvosi bizonyítvánnyal már előzőleg is igazolta, Grottó László királyi ügyész kijelentette, hogy ez a bizonyítvány kilenc nappal ezelőtt kelt, mai távolmaradását Kaufmann Lajos semmivel sem igazolta, ezért haladéktar lan elővezetését indítványozza, A törvényszék ugy határozott^ hogy kötelezi Kaufmann Lajost ujabb hatósági orvosi bizonyítvány benyújtására s ezt k övetőleg fog ügyének esetleges elkülönítése tekintetében dönteni, Ezután különböző iratok ismertetését kezdték meg. Felolvasták Kaufmann Lajosnak azt a vallomását,•amelyet mult év május 31-én a királyi ügyészségen foglal tak jegyzőkönyvbe. Ebben előadta, hogy Kaufmann Lajosnak hivják, 19o2-ben született Bél községben. Apja Kaufmann Nátán, anyja Rottmann Róza, Izraelita vallásunak született, de áttért az ágostai evangélikus vallásra. Foglalkozására nézve bányatulajdonos. Nem budapesti illetőségű, nem is optált, bár ez szándékában volt, Ö volt egyik házassági tanuja Kenyeres Miklósnak és az anyakönyvi hivatalban Kenyeres K, Lajos nélven i rta magát alá, Annakidején ugyanis Romániából ugy jött át Magyarországba, hogy ismerősei szercr. » tek neki egy Kenyeres Lajos névre szóló határátlépési igazolványt és ennek alapján használták többen is vele való kapcsolatban a Ken^res K, Lajos megnevezést. Felolvasták ezután Grosz Lipót 31é ves rabbi vallomását, amelyet a mármaro3szlgftti törvényszék vizsgáló birája előtt mondott jegyzőkönyvbe. Ebben előadta, hogy izraelita anyakönyvvezetőként működik ós Aknasugatak is az ő működési területe. Az anyakönyvek áttekintése után sem tudja előadni azt, hogy Kaufmann Kenyeres Mózes Jakab azonos-e Kaufmann 7 ízes Jakabbal, Megállapitása szerint Kaufmann Mózes Jakab édesapjaként Ki E mann Nlsze szerepel. Ismertették ezután Hanák Sándor nyugalmazott körjegyző vallomását is. Ebben elmondotta, hogy Kaufmann Náijhán, mint metsző, 1898 évben telepedett le Bél községben feleségével és három éves gyerekével, akit Móricnak neveztek és mindenki ezen a néven ismerte, hogy Kaufmann Móric, Egy 1916-beli bizonv* tvány tanúsága szerint ez a gyerek törvénytelen gyerekként szerepelt. Vallomásában Hanák többekk özött ezeket mor dotta: "Kaufmann Náthán azt állitja, hogy én egy alkalommal megkérdeztem tőle, miértnem törvényesítteti a kis Móricot és hogy ő erre mindjárt választ is adott: azért, mert erre éppen elég oka van. Nem emlékszem rá, hogy ez a beszélgetés köztünk valóban megtörtént," A továbbiakban Hanák előadta, nem tud arról, hogy Kaufmann Móric római katolikus vallásban nevelkedett volna,-Arra azonban emlékszik, hogy egyszepe csak a Miklós nevet kezdte használni. /Folyt. köv./Ma, GLA .
