Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-23 [156]

/A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS I

; Pl TÉ SZEGYLET JAVASLATAI A RENDKÍVÜLI HÁZADÓMENTES3-V'G TÁRGY/BAN. Folytat ás 1./ Kere tszerüleg beépített területekeri, hol a kertté átalakított udvarok aránytalanul sz-ieseboek az utcánál, földszintes, vagy emeletes kisebb házak épitését ls lehetővé óhajtja tenni. A keretszerü be-Pites logikailag helyes általánosítása céljából a s zük és egészségtelen udvarokkal biró régi házak udvari szárnyainak lebontásáért ugyancsak ká^rtérítési prémiumot javasol megadni. Ennek utján oly egészséges metamorfózis kö"etkcznék be, amely a régi városrészeket ls egészségesebbé tenne és az egészségtelen lakások számát csökkentené. Súlyt fektet továbbá a javaslat arra ls, hogy állami adókedvezmény nyújtása esetén no csak a munkások védessenek meg a kiuzsorázását--ól az iparügyi miniszter helyes intézkedésével, hanem az építkezésben közreműködő iparosok, építőmesterek, vállalkozók es tervező-épitészmérnökök ls, vagyis adókedvezményben os.-k oly építkezés részesüljön, melynél mindenekelőtt a tervezés és művezetés a kiviteltől különválasztott és a munkák bizonyos irányárak betartása mellett kédzültok. Ez nemcsak a közreműködők megélhetését biztosítaná kövesebb munka elnyerése esetén ls és többnak juttatna megélhetést, de fokozottabb mértékben szolgálná a ház szoliditását is, amelynél az állam, mint társtulajdonos amúgy is erósen erdekeit. DG nemcsak a főváros, hanem a vidék erőteljesebb támogatását is kéri a felterjesztés, mert ott ma a g azdosági vérkeringés sajnálatosan eresen pang. Mivel azonban a vidék igényel nemcsak megyénkén, de városonként és talán köz.-s egenként ls változók, azoknak megismertet esőre -ós g/üjtésérc fclkéröndőnok tartja a Magyar Városok Országos Szövetségét. Egyéb, bár fontos, dc kizárólag műszaki vonatkozású és egys Zé: üsbitő adminisztrációs kívánságokon kivül a fenti nagyvonalú javaslatokat tartalmazza a Magyar Nérnök- és Épité szegy létnek a pénzügyminiszterhez int.zett fölterjcszté-só, amelyhez hirok szerint a többi szaktestületek is csutlakoznak./MŰT/M. A POLGÁRI ISKOLAI MOZGALOM TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE. Ma délután tartotta felolvasó ülését a Magyar Pedggógiai Társaság az Akadémia heti ülesbermeben. Az ülést K o r n 1 s Gyula elnök nyitotta meg és üdvözölte az igen nagy számban megjelent hallgatóságot. Az üles tárgysorozatán szerepelt H o r v á t h Jenő előadása Browning Oscár emiékezeterői, s Havas István "A polgári iskolai mozgalom társadalmi jelentősége" cimü székfoglalója, Horváth Jenő igen nagy érdeklődéssel kisért előadása után Havas István, a Pedagógiai Társaság r. tag. jao ártotta meg székfoglalóját. A felolvasó megvilágította azt a viszonyt, amely a valójában csak most kialakuló társadalmi réteg, a dolgozó gazdasági életelem os a modern polgár 1 -iskola- között fennáll. Rámutatott arra, hogy a demokratikus érzés a tormeló vággyal és kielégüléssel növekedik a nemzeti társad..lomban. Ebből a szempontból vizsgálta, az iskola hatását, mint erősen gyakorlati intézményét az életre, gazdasági irányzatának serkentő hatását egy ujabb társadalmi réteg og-eszsegos kialakulására és megerősödésére, A produktív szellem, az átlagnál nagyobb tudás fogja emelni ezeket a kisebb pályákat egyetemességükben: a nagyobb gazdasági jelentőségre. A hazai szakiskólák ma már teljességükbon a polgári-iskolákból kapják tanulóik nagy kontingensét s akik nem mennek szakiskolákba, azok ls a mezőgazdasági, iprl és kereskedelmi pályákon helyezkednek cl vagy otthon'maradnak, mint gazdaságuk vagy vállalatuk haladottabb szellemű munkásai, vezetői. A polgári iskolát Végzettek nem akarnak többé a latelner pályák utolsói lenni, hanem produktív vállalkozók, vagyis demokratikus gondolkozású polgárok, A polgári-iskola jelentősége ebből a szempotból szinte napról-napra ne "odik. Az előadó ismertette néhány közéleti nagyn ságunk nvil tkozatát, akik rávilágítottak a polgári-iskola szellemének r^iítfv ös hot ás Sra ./MOT/Vr. ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - ^