Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2
1937-01-23 [156]
MEGALAKULT A HONSZ UTCAI ÁRUS SZAKOSZTÁLYA. A hadirokkant utoal árusok kérelemmel fordultak a Honsz országos igazgatóságához, amelyben hozzájárulást k-rtek u Honsz utcai árus szakosztályának meglalkitasahoz. A Honsz országos vezetősége készséggel tett eleget a kérelemnek ugy, hogy a hadirokkant utcai árusok szakosztálya alakuló ülését, amelyen Loskay Ha tv én a Honsz országos társelnöke ismertette a szakosztály megalakulásának szükségességét, már meg is tartotta. Az ülésen megjelent Nagy Gyula tanácsjegyző, a Székesfőváros képviseletében, valamint több fővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Szakosztályvezetővé egyhangúlag Farkas Ignác, mig szakosztály jegyzővé Hartmann Sándor hadirokkant utcai árusokat VÜ- ' las zt ot t ák me g ",/MOT/B• A HONSZ IPAROSKERESKEDÖ ÉS VÁLLALKOZÓ SZAKOSZTÁLYA a Honsz országos központjának hozzájárulásával elhatározta, hogy ismét megjelenteti a hadigondozott iparosok, kereskedők és vállalkozók hivatalos szaknévsorát. Az élőmunkái tok már is folyamatban vannak ugy, hogy az uj szaknévsor előreláthatólag február hó első napjaiban jelenik meg. Felhívjuk mindazon h dirokkant Iparosokat, kereskedőket és vállalkozókat, akik meg eddig nem kérték a szaknévsorba való felvételüket, hogy saját erdekükben haladéktalanul jelentkezzenek a Honsz országos központjánál. /VI., Benczur-utca 2.//MOT/B, FŐVÁROS. ---PLóSZ PÁL ELŐADÁSA A RACIOMIZÁLaSI BIZOTTSÁGBAN. A Magyar Racionalizálási Bizottság előadássorozatot rendez, amelyen a nagy közüzemi és nagy Iparvállalati vezetők számolnak be arról, hogy üzemeikben a racionalizálás eszközeinek alkalmazásával az üzem gazdaságosságát mily mértékben sikerült emelniök. Bornemisza Géza iparügyi miniszter, nagyszabású és a magyar racionalizálási mozgalom legközelebbi feladatait ismertető beszédéről már megemlékeztünk. Ez előadás után Plós z Pál gépészmérnök, k or ~ mányfőtafcácsos, az Elektromos Müvek vezérigazgatója, tartotta meg előadását, amelyben ismertette azokat a nagyszabású munkálatoké^, amelyeket a Székesfőváros áramszolgáltató vállalatánál az áramtermelés és az áramelosztás racionalizálása érdek-aben végeztek. Kiemelte, hogy e vállalatnál azóta, amióta a Székesfőváros azt tulajdonába átvette, az áramtermelés igen nagy mértékben a korábbinak az ötszörösére emelkedett és igy ugy az áramfejlesztő, mint az áramelosztó berendezések gazdaságosabba tétele végett evek hosszú során, a gazdaságosság emelése c-lj ából, nagyszabású intézkedéseknek egész sorozatát kellett végrehajtanlok. Ezek között a legnagyobb jelentőségű az, hogy az áramtermelés súlypontját a leggazdaságosabban működő és a szükségletnek megfelelően korszerűen kiépített kelenföldi erőműre helyezték át és a régi rosszabb hatásfokkal dolgozó és a magántulajdonból megváltott erőmüveket egymás után leállították. Az áramé löszt ásnál is a hálózatok egységesítése ;s korszerű kiépítése revén igen nagy megtakarítást értek el es űz el egyidejűleg az elosztás hatásfokát igen nagy mértékben megnövelték. Részletesen ismertette azután az üzom adminisztrációjában végrehajtott racionalizálási intozkedoseket, amelyeket elsősorban a gépeknek az irodai üzemben való igen Intenzív alkalmazása jellemez. A gépesítés mindenütt a munkaerőknek jobb kihasználását, a munkaidőben elért Igen " nagy megtakarítást és az ügykezelés utjának rendkívüli megrövidítését eredményezte. Hangsúlyozta azt, hogy 7 az utóbbi evek gazdasági válsága következtében az., ügy keze les számos, szinte leküzdhetetlen akadállyal találta magát szemben, amelyet azon -a^isi került megfelclő raclonalizálás 1 eljárások Igénybevételével mind kiküszöbölni, anélkül, hogy a "személyzetet sza*poritaniok v igy a költs..- W'-t emelniök kellett volna, / V ORSZÁGOSLEVELTAH /Folytat-sa következik./ ; K. szekció „ A \ A
