Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-14 [155]

HÍREK < CSEXEY SÁMXffi PROFESSZOR ELŐADÁSA. A* Orffiéso* B*tfcU» Gábor Szövetség egyházvédelmi szakosztályának előadássorozatában, csütí5rt3ktín délután dr. C s e k e y Sándor teológiai professzor tartott előadást "Kálvin János nemzetnevelő hatása Magyarországon" cimmel. Előadásában rámutatott arra, hogy bár ezek a hatások nem érvényesülhettek Magyarországon anynyira, mint Nyugateuropa egyes államaiban, mégis nagy mértéiíben gazdagították a magyar életet. Kálvin teológiai tanításai révén Isten szuverenitásának hirdetése szentelte meg a családi életet, vitte előre a népoktatás ügyét, oldotta meg a társadalmi problémákat, gazdagitotta az egyházi életet és inspirálta a nemzetet a jobbágyság intézményének eltörlésére, Megmérhetetleneic ezek a lu.tások, mert az egyház tagokon keresztül krisztusi jellemek adományozásával beleolvadtak a nemzet életébe,/M0T/B, TLCSÖI MoRICZ KÁLMÁN ELŐADÁSA AZ ÉVSZÁZADOS KÜLPOLITIKÁRÓL A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN-, A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön este a Parlamenti Múzeum előadótermében Pékár Gyula elnökletével tartott ülésén vitéz técsői Móric z Kálmán huszárszázados, katonai éa külpolitikai ir ó "Külpolitikai célkitűzések évszázados távlatokban" cimmel tartott előadást. Az előadáson megjelentek többek között: dr. Pékár Gyula elnök, dr, Eöttevényi Olivér társelnök, dr, Mikecz Ödön belügyi államtitkár, vitéz Rapaich Richárd,a honvédség h, főparancsnoka, vitéz Osaüády Frigyes v.b.t.t,, ny, gyalogs. tábornok, a felsőház tagja, dr. Józan Miklós unit, püspök, a felsőház tagja, dr. Erdőhegyi Lajos ny, főispán, a felsőház tagja, dr, Horváth Jenő egyet, tanár, dr. Baranyai Zoltán külügymin, o, tanácsos, dr. Vinczehidy Ernő ny, min. tanácsos, dr. Drucker György, a Külügyi Szemle felelős szerkesztője, gróf z

ichy Eiir,ő igazgató, főkunzul, dr, Wéber Tibor, a Külügyi Társaság londoni levelezője. Az előadó egészen újszerű szemszögből végigvezette hallgatóságát a történelem folyamán négy nagy nemzetnek külpolitikai célkitűzésein. Megállapításainak során ki jutatta, hogy a négy nagy nép nem rövid időre, nem egy vagy több nemzedékre, hanem a nemzedékek egész sorára szabta előre külpolitikai célkitüz#jé/eit, melyekhez a mindenkori kormányzat a gyakorlati külpolitika vezetésében alkalmazkodott, E célkitűzések nem jelentenek egyet a gyakorlati külpolitika vonalvezetésével, mert hiszen annak a min enkori körülmények szerint kell igazodni, hanem kizárólag vezető fonalként szolgálnak a külügyi kormányzat számára és kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemzet köztudatába őket átplántálják és igy megértést és önfeláldozó támogatást találjanak a nemzet'minden rétegében a mindenkori kormányok külpolitikai vonalvezetéséhez. Láttuk a francia Richelieu-i külpolitika kialakulását, melynek elemei ma is megtalálhatók a francia külpolitika folytonosságában. Láttuk az angol Policiy for centuries-t, annak jelenlegi céljait és láttuk az egyeég&t kivívott Németországnak és Olaszországnak megfogalmazott, évszázadokra menő terveit. Érdekes módon tett különbséget az előadó, az évszázados távlatokba tekintő külpolitikai koncepcióknál pozitiv és negativ célkitűzések között, de egyben hangsúlyozta azt is, hogy a negativ célkitűzések nem jelentenek ugyanakkor passzivitást is, hanem csak azt, hogy az illető nemzetnek nincsen . már mit hozzászerezni a meglévő birtokállomány ahoz, hanem csak a meglévő birtok megóvására szoritkozij£ Követko ztetésekül levonta azt, hogy igenis szükség van ily nagyvoixaüiu, év- > századok távlatába tekintő külpolitikai elképzelésekre. Különösen fontosnak tartja ily Önálló külpolitikai eszmekör kialakulását számunkra, A trianoni katasztrófa újból kezdi felébreszteni a nemzet külpolitikai érdeklődést. Ezt azonban az előadó nem tartja elégségesnek és kivonatosnak tartja, hogy fogalmazzunk olyan tételeket, amelyek alkalmasak lesznek a magyar policjr for centuries kialakulásának alapjául. Ez biztosithatja külpolitikánk folytonosságát és a külpolitikai képzésnek a követbe kező generáció kóztudataba val° átplántalódását,/MOT/M, <l jti/1