Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-14 [155]
/HÓMAli BÁLINT ELŐADÁSA A KÖZOKTATÁSÜGYI K)BLIMÁKRÓL. Folytatás 4./ • - Az Iskola két feladatot tűz maga elé, illetve ket cel felé törekszik. Általános műveltséget ad. másrészt pedig b izonyos pályára, vagy erre vezető magasabb Iskolákra készit elő* E másodlagos célhoz képest, liogy milyen pályára készit elő, változik az a követelmény, hogy milyen és mennyi anyagot, milyen irányú ismére tekét,-elméletieket, vagy gyakorlatlakát - oktassunk az Illető iskolatípusban. A középiskola elite-iskola, nem abban az értelemben, mintha ide az előkelőbb osztályok gyermekei járnának, hanem azért, mert a nemzeti élet szellemi elitjét hivatott nevelni, A középiskola az egyetemek^, a magasabb műveltség felé nevel, lényegében tehát elit-iskola s ennek isjke 11 maradnia , különböznie kell a többi, nem e felé a hivatáá felé nevelő iskolákt u l, anyagának terjedelme és minősége tekintetében. Természetesen nem az ismeretanyag-halmazról beszélek. Sőt. Ebben a tekintetben igenis kötelességü nk az anyag kirostálása, a gimnáziumban jelentkező túlterhelés megszüntetése. De a gimnáziumnak igenis az a feladata, hogy a magyar élet legelőkelőbb szellemi pozicióira neveljen, s ehhez képest gondolkodásra tanítson, általános műveltséget adjon, a szakismeretekben pedig tulajdonképpen csak alapot arra, hogy később mindenki e szakismereteket továbbgyarapithassa és magát szakirányban kiképezhesse. Az egyetemre nem kiv ánok hosszasabban kiterjeszkedni. Az elmúlt hetekben folyt le az első felsőoktatási kongreszszus,'amely felsőoktatásunk nehéz problémáit minden oldalról megvilágította. Ott mondott beszédemben is hangsúlyoztam, hogy az egyetemeknél ls látom a hármas hivatást: a nevelési feladatot, az ismeretközlés feladatát ós a tudományos feladatot és hogy meggyőződésem szerint bármelyik irányban való eltévelyed~és, bármelyik szempontnak elhanyagolása feltetlenül az egyetemi oktatás kárára volna. Erről a kérdésről majd a félsői)ktatá3 1 reformmal kapcsolatban lesz alkalmam máskor előadást tartaii* - A gimnáziummal szemben a többi alsó- és középfokú iskolák - nemcsak a szakiskólák, amelyekre részletesen kiterjeszkedni most nem fogok, hanem a tömegnevelő népiskolák és polgári iskolák is - gyakorlati iskolák. Gyakorlati irányuk azonban mai tanulmányi rendjükben nem jut kifejezésre, mert bár az 1927. évi törvény, amely a polgári iskola uj rendjének alapját megvetette, ezt a gyakorlati fejlesztést előkészítette, ez a mai napig nem történt meg. Most foglalkozunk a polgári iskolának gazdasági irányú tömegnevelő iskolává leendő átalakításával, mégpedig külön a falusi és városi típus megkülönböztetésevei. Itt feltétlenül szükség van az agrárlakosság es a városi ipari és kereskedelmi lakosság máslrányu nevelés ere. Másfelől a közvéleményt a polgári iskola és a rá épülő különféle gazdasági irányú középiskolák megbecsülésére kell ránevelnünk, A polgári iskolák ászervezés ével kapcsolatban olyan uj 1 eány-középískolatipus kialakítására is gondolunk, amely egyrészt családi nevelést, anya-neve les t ad, másrészt a gazdasági, háztartási es karitatív szolgálat felé irányltja a nőket* Közismert a *Ie ány-kérdes súlyos problémája, A női munkaerők elhelyezkedése a középosztály elszegényedése következtében olyan nagy mértéket öltött, hogy gondoskodni kell a ma már elhelyezhetetlen pedagógiai női mun aerőknek más pályákra való terelésétől, A tanit°I és tanari pálya a nők szempontjából megszűnt életpálya lenni, mert olyan tömegben jelentkeznek, hogy csekély klvatellel nem lehet álláshoz juttatni őket. Olyan hivatásköröket kell tehát adni a nőknek, amelyben el tudnak helyezkedni a mai nehéz gazdasági -"iszonyok között ls , Ezért törekszünk olyan leányiskola-tipusra, ..mely a gyakorlati élet irányába nevel, s anl yennel már néhai gróf Klebelsberg Kunó is kísérletezett. De akkor az a a hiba történt, hogy a leánykollégiumok semmiféle pályára sem képesítettek, ugy kell tehát megreformálni ezt az Iskolatípus t, hogy 7 bizonyos gazdasági, egészségügyi és társadalmi pályákra képesi tsen, - Az elméleti és gyakorlati szempontok tekintetében hangsúlyozva emelem ki, ha nem biztosítjuk az elmélet és gyakorlat egyensúlyát, éppen ugy, mint a neveles és oktatás egyensúlyát, egészséges nemzetnevelest nem folytathatunk iskoláinkban. A gazdasági irányú gyakorlati r , lskol-tipus kifejlesztésére azért la szükség van,, mert ma sok fiatalember •^ujár középiskolába ás egyetemre, aki emeleti pályán nem lehet hasznos tagfia a társadalomnak, más pályán viszont a leghasznosabb polgárrá válhat. ° RS ^K G ^ /Folytatása következik./
