Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-13 [155]
—ZU SZÉKESFŐVÁROSI TANÁCSJEGYZŐ ÉS ÚJSÁGÍRÓ PÓRE.../1. folytatás./ révén szerzett ismeretségét, álláshoz fogja juttatni. Egy-két egyén^kapott' is valóban állást, ez azonban rövid ideig tartott, mert elbocsátottá 1 : őket.'Kesztler Ede dr. ügyészségi alelnök hozzájárult a valóság bizonyításához, majd Kiss Zoltán jelentette be, hogy a mára megidézett tanuk egy része ellen az ő följelentése alapján megindult a bűnvádi eljárás rágalma zás cimén és ez még folyamatban van. A mostani perben ellenbizonyításképpen kérte az errevonatkozó iratok beszerzését és felesége tanuként való kihallgatását is. Bejelentette egyúttal, hogy az állítólagos állásszerzési ügyekből kifolyólag, amikor ö megtudta, hogy a fővároshoz panasz érkezett, fegyelmit kért maga ellen, amelyet el is rendeltek. A törvényszék ezután helytadva a felek indítványainak, elrendelte a valóság bizonyítását és kihallgatta a beidézett tanukat. Elsőnek Csik Béla hentessegéd vallott. Elmondotta, hogy neki még lSőő^májusában Domsik nevű barátja emiitette, hogy kétszáz pengőért a községi élelmiszerüzemnél állást kaphat. Ezt a pénzt Horváth Károly nevű közös imerősüknek kell lefizetni, de hogy ki részére, az titok. Domsik is ilyen uton került álláshoz és erre ő is kifizetett Horváth Károlynak két részletben 18o pengőt. Később történt aztán, hogy Horváth összeismertette Kiás Zoltánnéval, aki-' vei való beszélgetés során pénzről nem volt ugyan szó, de Kissné biztatta, hogy legyen nyugodt, mert meglesz az állás. Nem sókkal ezután Kissné moréta neki, hogy ha ismer'még ket-három fiatalembert, akinek állásra volna szüksége, szóljon neki, 8 Terdik Illést és Auer Istvánt fel is kereste és tudomása szerint ezek is fizettek Horváth'Károlynak fejenként kétszáz pengőt, Kissné figyelmeztette egy alkalommal, hogy vigyázzon, nehogy'a férje megtudja ezt a dolgot, mert abb°l baj lenne* 0 nyolc hónapig várt, de á.' lást nem kapott. Ekkor történt, hogy a panaszt benyújtották a székesfővárásonál, mire Kissné magához hivatta és kérte, hogy vonja ezt vissza, mert lesz állás is, pénz is. Novotny Antal hentessegéd a következő tanu. Elmondotta, hogy a keresztény husipari munkások szövetségében hallott arról, hogy álláshoz lehet jutni pénz ellenében. Neki Bezzeg László nevü hentes emiitette, hogy Horváthnak pénzt ádottj aki megígérte, hogy lesz állása. Mikor azonban ezt'nem kapta meg, Bezzeg a tanu társaságában fölkereste Horváthot lakásán, ahol Kissné is tartózkodott. Bezzeg megkérdezte Kissnétől, hogy mi van az állással, mire Kissné indulatosan tiltakozott az /ellen, hogy őt zaklassák emiatt. Később aztán mégis azt mondotta Bezzegnek; hogy legyen türelemmel. Az ezután kihallgatott Bezzeg ^ászló elmondotta, hogy Horváth közölte vele, hogy ő is Kiss Zoltánná révén kapott állást kétszáz pengő lefizetése elleneben, Horváth lakásán ismerkedett meg Kissnével ő is es ' Kissné Ígérte, hogy a legrövidebb időn belül neki is állást tud szerezni, pénzről azonban nem volt szó, Ö aztán másnap fölkereste'Horváthot és neki adta át a kétszáz pengőt. Mivel az állást nem kapta meg, állandóan érdeklődött Horváthnál és Kissnénél is, aki mindig türelemre intette. Később aztán megtették a panaszt. A törvényszék kihallgatta Kiss Zoltánnét, a sértettként szereplő tanácsjegyző feleségét is, aki vallomásában előa dta, hogy azok a tanúk, akiket ma e sajtóperben a törvényszék kihallgatott, valamennyien vádlottjai annak a rágalmazási pörnek, amelyet ő Inditott a büntető járásbíróságon és amelyben már többször, legutóbb tegnap délután is tárgyalást tartott a büntető járásbíróság. Előa dása szerint Horváth Károly felesége bejáratos volt hozzá, mert 6 varrni valókkal bizta meg az asszonyt és mivel láthatólag nehéz helyzetben éltek Horváthék, ő egy gyógyszerész ismerőse ajái* lására, pusztán jószívűségből járt el Horváth érdekében, akit az élelmiszerüzemhél alkalmaztak is. Az összes többi - a mai tárgyaláson tanukért' szereplő-egyénekkel soha semmiféle összeköttetése nem volt, nem igaz az, hagy ezek állandóan följártak volna a lakására, hogy neIdk állásokat igéxc volna és tőlük közvetve vagy közvetlenül pénzt fogadott volna el. Amikor Horváthnét szintén valami fehérnemüvarrás ügyében felkereste és ott Bez-co gel találkozott, a legnagyobb fölháborodássál utasitotta vissza Bezzegnek azt a közlését, hogy 6 bárki utján is állást ígért volna. A valóság az,' hogy Horváth Károly az eset alkalmával négyszemközött bevallotta előtte, hogy ő kapott kölcsön Bezzegtől kétázáz pengőt, amit Bezzeg sürgetésére sem tud visszafizetni. Hangoztatta, hogy az egész vádaskodás egy maffia volt. /Ma./