Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-11 [155]
• — ZU KENYERES - KAUFMaN N ÜGY /lefolytatás,/ Régnusz János magántisztviselő tanúvallomásában elmondotta,hogy a köztisztviselők s zövetkezeténél volt és van alkalmazásban s a vállalatnál a szánosztály vezetője, Borbás Gáspár dr, igazgató 1931 őszén emiitette, hogy Kenyeres Miklós főmérnökkel megállapodást létesítettek, a főmérnök^eljár a bányáknál s a legprimább szenek szállításét eszközli ki. Egymásután érkeztek a vagonok, de csak kevés elsőrendű szén jött, pedig a megállapodás szerint a legprimábbat kellett volna kapniok. Jelentette Borbás dr.-r. hogy a szón nem elsőrendű. Egy alkalommal fent járt a szénkormánybiztosságoii, ahol Kenyeres főmérnököt kereste, A vádlott hivatala a kormánybiztos szobájával szemben volt, A piacon Kenyeresről mint befolyásos emberről beszéltek. Egy alkalommal Borbás Gáspár emiitette, hogy a Luger angol bánya lefoglalt szenét Kenyeres feloldatja és ezért ezer pengőt adott a vádlottnak. Tud arr°l, hogy információt kértek Kenyeresről s ez az információ nagyon rossz volt, - Miért nem hivtak fel engem telefonon, hogy ne szállítsak szenet, ha rossz? - kérdezte a vádlott, - Én az igazgatómnak jelentettem, hogy a szén rossz, /P./ Tarján Vilmos, a köztisztviselők szövetke^ tének nyugalmazott vezérigazgatója ugyanúgy adta elő a szénszállitási ügy részleteit, mint Borbás igazgató, - Borbás nem akart beleegyezni abba, hogy Kaufmannák jutalékot fizessünk, mert a szállított szén minősége gyatra volt, Perényi Zsigmond báró elnök azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kaufmannak a leszállított szén után feltétlenül jár a jutalék, annál is inkább, mert errenézve éppen Borbás igazgató tett kötelező Ígéretet a tárgyalások kezdetén, - vallotta a tanú, - Ezért ugy emlékszem, kétezer pengős jutalékösszeget kisebb-nagyobb részletekben Kaufmannak ki is fizettünk, Megjegyzem - jelenti ki a tanú az elnök kérdésére - szövetkezetünket ebből az ügyből kifolyólag konkrét károsodás nem érte, Borsay Rudolf, a Luger bécsi szénkereskedelmi vállalat budapesti igazgatója tett ezután tanúvallomást: - A szénkormánybiztosságnál - mondotta - gyakran láttam Kaufmannt, aki ott tett-vett, járt-kelt, sőt később még külön szobája is volt a kormánybiztosságon. - Hangoztatta-e Kaufmann, hogy ő "a jövő embere"? - Igen! - Mondott olyasmit is, hogy ő majd rendet csinál a kormánybiztosságon, ahol nem fogja tűrni az akkori "zsidó vircsaftolást"? - Igen! A tanú ezután előadta, hogy Kaufmann kifejezetten nem vállalkor..->t"a lefoglalt uszályrakományok feloldására, csak általánosságban tett olyan kijelentést, hogy majd a többi üggyel együtt ezt is el fogja intézni. « En {Juttattam el hozzá ennek az elintézésnek a reményében - Borbás utján - az egyezer pengőt, éspedig emlékezetem szerint tiz darab százast.. Ellenszolgáltatást Kaufmanntól nem kaptam, - folytatja vallomásít a tanú - ennek ellenére sohasem kértem vissza a vádlottól a pénzt, noha ez a Luger cégnél feltétlenül mint kár jelentkezik. De hát az embert az üzleti életben érik károsodások,.» A védő kérdésére a tanú kijelenti, hogy Borbás Gáspár sohasem kapott jutalékot vagy ajándékot a Luger cégtől, - A vádlott megbüntetését nem kivánom - jelenti ki a tanú az elnök kérdésére, /Ky,/ Kenyeres Kaufmann megkérdezte a tanutói: - Honnan tudja ön azt, hogy én megkaptam a pénzt? - Én elküldtem, - hangzott a felelet. Az elnök kérdésére még elmondta a tanú., hogy Kenyeres Kaufmann nem kért anyagi ellenszolgáltatást, de ő azzal az impresszióval távozott tőle, hogy kell majd valamit fizetni. Később B 0 rbással megtárgyalták az ügyet és Borbásnak adta át a pénzt, hogy juttassa el Kenyeres Kaufmannhoz, Az elnök mag? elé szólította dr, B or bás Gáspárt, aki a következők et mondta:• - Átadtam az ezer pengőt s még azt is mondtam, hogy ez csak előlqc.. /Folyt.köv,/ P,
