Magyar Országos Tudósító, 1936. december/2
1936-12-18 [154]
/VEDGWOOD 3EMI VOLT INDIAI MINISZTER ELŐADÁSA. Folytatás ;>.,/ Különösen Indiával foglalkozott ezután hosszasabban az előadó* Indiát az angolok először nem katonailag akarták meghódítani, hanem főként kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésiből indultak ki« Az idők folyamán azonban katona) szempontból is urai lettek az angolok a hatalmas Indiának. India nagyrésze még ma Is az egyes fejedelmek kezén van, teljes önkormányzattal, bár külpolitikai téren angol vezetés alatt, A társországok közül a "' legnagyobb nehézségekbe' Brit-India kormányzása ütközik. Példaképp emiitette meg az előadó, hogy Indiában nem kevesebb, mint 22 f ő.-nyelvj árás van, ami nagymértékbér. meg*, nehezíti az Indiáját _ egymással való érintkezését iá, ' .'ellem ző példakent emiitett fel egy nagyarányú bombay-i tüntetést, amikor több mint háromszázezer főnyi tömeg tüntetett az angolok ellen, a nagy bábeli nyelvzavarban azonban a tüntetés szónokai nem értették meg egymást és vagülls a hátsó sorokból többen közbekiáltottak, hogy beszéljenek angolul,"mert azt mindenki megérti• A helyzet valóban az, hogy a müveit indiai középosztály, sőt a lakosság nagyrésze is angolul érintkezik. Amikor a kormány, amelynek ő is tagja volt, uralomra került, 192S-ben, Indiában tűrhetetlen ál Lipótok uralkodtak. Egymást követték a tüntetések, amelyeknek fo mozgatója Gandhi volt 0 .Gandhiról a volt indiai miniszter mint nagy fi lozóf usról J& igen tehetséges politikusról emlékezett meg. Hosszasan foglalkozott ezután az előadó a később összehívott kerekasztalkonferenciával, amelyre igen sok indiai fejedelem jött el,. s z Ínpompás ruhákban és velük együtt meghúzódva az utolsó sorban Mahati -.:andhi s zerény alakja egészen egyszerű indiai ruházatban, amikor megkérdezték Gandhit, hogy miért öltözött ilyen egyszerűen erre az ünnepélyes alkalomra, a Mahatma kijelentette, hogy :"ügy öltözködöm, mint ahogy az elnyom mott indiai nép legnagyobb része öltözködik." A kerékasztal-konferencia kielégítő eredménnyel végződött, de annak részleteit már nem 5 /Wedgwood/, hanem utóda, Sir Sámuel Hoare Intézte el. Az előadó ezután az ir szabadállam problémáinál időzött hosszasabban. Megemlítette a többi között, hogy Angliánál: ós Írországnak a napóleoni háborúk ide ja tői kezdve közös parlamentje volt, az idők folyamán azonban be kellett látni, hogy ez teljesen meddő eredményekre vezet, mert ebben a parlamentben az irek nem tanúsítottak kellő együttműködést, sőt igen gyakran valóságos romboló szellemekként működtek.-. Igy jöttek rá azután arra a gondolatra, hogy Írországnak külön parlamentet kell adni és később a helyzet rosszabbodásával Írország elnyerte az " ir szabadállam" jogállást. Ez az ir szabadállam azonban éppen olyan tagja az angol világbirodalomnak, mint bármely más domínium. A délafrikai államszövetség létrejöttének történetet vázolta befejezésül a volt indiai miniszter. Ismertette a bur háború keletkezésit és okait és kijelentette, hogy bár a század elején a délafrikaiak nem mutattak nagy ragaszkodást a brit világbirodalomhoz, mégis a világháború kitörésekor Délafrika volt az első, amely csapatokkal támogatta Angliát. A délafrikai nemzeti mozgalom vezetői most Heiteog tábornok és Srauts tábornok. Hertzog tábornok annak idején szintén rés átvett a kerekasztal-értekezleten és több javaslatot is terjesztett elő és később De Valéra-hoz, az ir szabadállam elnökéhez intézett levelében hangoztatta, hogy minden dominiumnak kötelessége ragaszkodni az angol koronához. Ez a ragaszkodás az angol birodalom összetartó eszméjének lényege és ez magyar ázz a meg azt a szilárd kapcsolatot, amely Anglia óz az angol dominiumok között fennáll és a jövőben is mindig fenn fog maradni. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Wedgwood Benn volt indiai miniszter előadását. A meghívó társaság nevében K o r n i s Gyula ' képviselőház 1 alelnök mondott köszönetet as előadónak, /MOT/T