Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-05 [151]

Budapest, 1936. november 5. 'ív /A költségvetés folytatólagos tárgyalása, Polytatá s,2,/ Dr,C se 1 é n y i Pál nagy elismeréssel emlékezett meg a székesfővárosi tanintézetek oktató személyzetéről, amelynek minden egyes tagja munkateljesítményének legjavát szolgáltatja. Különösen hosszasan foglalkozott a polgári iskolák tanári karának helyzetével és azt fejtegette, hogy a tanárok tul vannak terhelve munkával, mert nehéz pedagógiai tevékenységükön felül órarenden kivül naponta több'órán keresztül foglalkoztatják őket különböző adminisztratív munkákkal. Ezeknek a különböző természetű feladatoknak és megbízásoknak elvégzése hovatovább veszélyezteti a normális munkabírást, sőt fennforog a'veszély, hogy hátrányosan befolyásolhatja magát a tanítási eredményt is. Indítványt terjesztett be, amelyben arra kérte a közgyűlést,hogy a polgármesterrel tétesse komoly vizsgálat tárgyává ezt a kérdést és gondoskodjék arról,hogy a tanerők órarenden kívüli kötelező adminisztratív, szociális, kulturális, jóléti, egészségügyi, stb. foglalkoztatása a minimumra szállíttassák le, P a y r Hugó a tanügyi autonómia utóbbi időben történt nagyarányú megcsorbítását tette szóvá. Megállapította,hogy bár a székesfőváros törvényes kötelezettség nélkül is rengeteget áldoz a különböző tanintézmények fenntartására, a kormány ezt az áldozatkészséget nem honoíálja. sőt elvette a tanügyi önkormányzat legnagyobb részét. k kényszernyugdijazások bevezetése is a minisztérium kívánságára történt. Ez külön terheket ró a fővárosra,, mert nem valószínű, hogy az autonómia sajátmaga is kezdeményezett volna hasonló eljárást, A kényszernyugdijazások körül általában sok méltánytalanságot lát, az eljárás alá vont közoktatási alkalmazottak hosszú tortúrákon mennek keresztül és legalább azt kellene megtenni, hogy addig,amíg az elsőfokú döntés a végső döntés utján jogerőre nem emelkedik, a szóbanforgó tanerők még foglalkoztatva legyenek. Dongó Orbán az iskolák szerepének megnövekedéséről számolt be. Hangoztatta, hogy az utóbbi években a régebben csupán oktatásra berendezett intézmények mindinkább nevelő jellegű intézetekké váltak, ami szükségszerű következménye volt a megváltozott szociális viszonyoknak. Ezután a munkaiskola nagy társadalmi jelentőségéről szólott. Felhívta még a szülők figyelmét is arra, hogy a mai iskolai viszonyokat, ne a saját iskolai tapasztalataik alapján birálják meg, mert azóta az oktatás óriási változáson ment keresztül. Arra a többször emiitett panaszra, hogy a belterületeken az iskolák tanulói létszámában állandó apadás mutatkozik, magyarázatul azt hozta fel, hogy a háború után Budapest lakossága nagyszámban a perifáriákra ment lakni,aminek következménye az, hogy ott a nagy létszám miatt nem kielégitők az iskolai viszonyok. Végül azt az indítványt tette, hogy Kőbányának sürgőé iskolai szükséglete kielégítésére azt a 490.000 P-t, amelyet a Harmatutcai iskola építésére irányoztak elő, osszak fel két részre, az egyik részből építsék meg a kőbányai barakk-emeli iskolát, amelynek költsége nem fog 70.000 P-nél többre rúgni, a fennmaradt összegből pedig-építsenek egy leánygimnáziumot. A költségvetést egyébként elfogadja, A következő szónok dr,M i k 1 ó s Ferenc volt, aki azt indítványozta, hogy a székesfővárosi pedagógiai könyvtár megfelelő elhelyezésére vonatkozólag intézkedés történjék, lehetőleg ugy, hogy a Maria Terézia-téren lóvö, főváros tulajdonát képező ingatlanon ilyen egyszerű könyvtárépületet épltsanek. Ezenkívül még Bechtler Péter ésBocsáry - Spur Kálmán tettek indítványokat, A polgármester az ülést ezután félórára felfüggesztette, "éí V ' : "* ' M>-vvM.' á-' ' *

: . *.'"' \ "'''a- ' l'-f.'á. •