Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-03 [151]

,£W.'Fl 3Z -*-BIGAMIAÉRT KETHóI&.PI ÍC GBAZRi. ITELTEK EGY GYOKRÖI SZOBAFESTŐT. Jederán László gyömről szobafestő ellen a pestvidéki ügyészség kettős há­% ;sság büntette miatt adott ki vádiratot, A vád szerint Jederán 1932-ben • a horvát-szlavonországl Czereviczán feleségül vette Pávai Juliskát, majd anélkül, hogy ez a házassága'megszünt volna. 1934-ben Gyomron ujabb házas­ságra lépett Lilék Ilonkával, Jederán'bűnügyét ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék dr. Márton Albert-tanácsa. A szobafestő nem ismerte be bűnös­ségét, jóhiszeműségével védekezett. Elmondotta, hogy szülői beleegyezés 'anélkül Czereviczán a lelkész előtt kötött házasságot, ott ugyanis sem pol­gári esküvőt, sem pedig szülői beleegyezést nem kértek tőle a fennálló törvények értelmében, A házasságból gyermekük is született, A szerbek nem ( sokára kiutasították, a felesége nem akart vele jönni és ok nem is t ckin­t ették egymást házastársaknak, mert mindenki azt mondotta, hogy a házas­ságuk ugy is érvénytelen, mert polgári házasság nem volt előzően, A tör­vényszék Jederán második feleségét tanuként akarta kihallgatni, azonban a fiatalasszony megtág- dta a vallomástétclt, A biroság végül Jederán Lász­lót bűnösnek mondotta ki kettős házasság vétsége és kéthonapi fogház­ra itélte .Az Ítélet jogerős, / A törvényszék az itélct indokolásában áj­mondotta, hogy Czereviczán az clso házasságkötési iá ej én az osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben, amely nem kívánta meg az előzetes polgári es­küvőt és igy az egyházi esküvő egymagában is érvényes volt, A vádlottnak az a védekezése, hogy szülői beleegyezés nélkül kötötte ezt a házasságot, nem ser-miségi, csupán megtámadási ok lehetne,, de minthogy Jederán ok­kor a 2o-±k életévét i-ár betöltötte, igy a szülői beleegyezés sem lehetett feltétlenül szükségessége a házasság érvényének. Tehát mindkét háza ssága alakilag érvényes volt. /MCT/Gl. AGYAFÚRT SZÉLHÁMOSSÁ GGAL KOLDUSBOTRA JUTTATTAK EGY JÓMODU PESTSZENT ­ERZ3 EBETI HAÉÉ ÖZVEGYEI 1 . Jómódban élő asszonynak ismerte Postszemterzsébetcn mindenki özvegy Szabd Józsbfnét, a közel 7o éves hadiözvegyet. Háza, készpénze és sok családi ékszere volt az öregasszonynak. Ingatlanainak felerésze f iának j Szabó Sán­. dórnak a nevén veit. Szabó Sándor két évvel ezelőtt meghalt és a temetős délutánján a házba bejáratos Tarr Józsefnő szül. Kaltenccker Katalin vál­1 alta a ház őrizetét. Az öreg hadiözvegy Tarr Józsefnére bizta a ház kul­c sait, de amíg a temetés tartott, Tarr Józsefnó, továbbá e&y fiatalkorú rokonlány és Pollák Rudolf mészárossegéd teljesen kifosztották a lakást, magukhoz vették özv. Szabóné többszáz pengőt érő ékszereit és zálogcédu­láit > majd egy budapesti ékszerésznél értékesítették. Rövid idő múlva azt m ondották özvegy Sz.;bonénak, hogy egy befolyásos ur fel tudja a hadiözvegy járulékát emeltetni, csak egy kérvényt irjon alá. A matróna aláirta az clé­j Ü tett gépírásos ivet, umeíy azonban egy bekebelezési engedmény volt, amelyet a szélhámos társa s'ig tagjai bemutattak a 3estszenterzsébeti Hitel­intézetnél., amely azután folyósította a kiutalásos kölcsönöket. A bank­ban Tarr József né', mint özvegy Szab óné szerepelt, az elhalt S Z abó Sándor névaláírására pedig egy Herschics János nevű fiatalembert fogadtak fel. A csalási.manővert özv. Szabó Józsefné akkor fedezte fel, akikor a bank a kamatokat akarta leszámító Itatni, ugy szintén akkor jött arra is, hogy ékszereit és értékeit ellopták a lakásából. A pestvidéki törvényszék Sz'­k ely-tanácsa lopás, csalás és közokirathamisitás büntette miatt itélte el a szélhámos társaság tagjait, akik beismerték, hogy a jóhiszemű öregasz* szonyt teljesen tönkretették és valósággal koldusbotra juttatták, A tör­vényszék Tarr Józsefnét kétévi ás egyhónapi fegyház rí, Pollák Rudolfot és Herschics Jánost nyolc -nyolehenapi börtönre itélte, a fiatalkorú leány ügyét pedig áttette a fiatalkorúak -bíróságához. Ezt az ítéletet a tábla, majd a kúria is jogerőre emelte, /K0T/G1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom