Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-03 [151]
,£W.'Fl 3Z -*-BIGAMIAÉRT KETHóI&.PI ÍC GBAZRi. ITELTEK EGY GYOKRÖI SZOBAFESTŐT. Jederán László gyömről szobafestő ellen a pestvidéki ügyészség kettős há% ;sság büntette miatt adott ki vádiratot, A vád szerint Jederán 1932-ben • a horvát-szlavonországl Czereviczán feleségül vette Pávai Juliskát, majd anélkül, hogy ez a házassága'megszünt volna. 1934-ben Gyomron ujabb házasságra lépett Lilék Ilonkával, Jederán'bűnügyét ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék dr. Márton Albert-tanácsa. A szobafestő nem ismerte be bűnösségét, jóhiszeműségével védekezett. Elmondotta, hogy szülői beleegyezés 'anélkül Czereviczán a lelkész előtt kötött házasságot, ott ugyanis sem polgári esküvőt, sem pedig szülői beleegyezést nem kértek tőle a fennálló törvények értelmében, A házasságból gyermekük is született, A szerbek nem ( sokára kiutasították, a felesége nem akart vele jönni és ok nem is t ckint ették egymást házastársaknak, mert mindenki azt mondotta, hogy a házasságuk ugy is érvénytelen, mert polgári házasság nem volt előzően, A törvényszék Jederán második feleségét tanuként akarta kihallgatni, azonban a fiatalasszony megtág- dta a vallomástétclt, A biroság végül Jederán Lászlót bűnösnek mondotta ki kettős házasság vétsége és kéthonapi fogházra itélte .Az Ítélet jogerős, / A törvényszék az itélct indokolásában ájmondotta, hogy Czereviczán az clso házasságkötési iá ej én az osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben, amely nem kívánta meg az előzetes polgári esküvőt és igy az egyházi esküvő egymagában is érvényes volt, A vádlottnak az a védekezése, hogy szülői beleegyezés nélkül kötötte ezt a házasságot, nem ser-miségi, csupán megtámadási ok lehetne,, de minthogy Jederán okkor a 2o-±k életévét i-ár betöltötte, igy a szülői beleegyezés sem lehetett feltétlenül szükségessége a házasság érvényének. Tehát mindkét háza ssága alakilag érvényes volt. /MCT/Gl. AGYAFÚRT SZÉLHÁMOSSÁ GGAL KOLDUSBOTRA JUTTATTAK EGY JÓMODU PESTSZENT ERZ3 EBETI HAÉÉ ÖZVEGYEI 1 . Jómódban élő asszonynak ismerte Postszemterzsébetcn mindenki özvegy Szabd Józsbfnét, a közel 7o éves hadiözvegyet. Háza, készpénze és sok családi ékszere volt az öregasszonynak. Ingatlanainak felerésze f iának j Szabó Sán. dórnak a nevén veit. Szabó Sándor két évvel ezelőtt meghalt és a temetős délutánján a házba bejáratos Tarr Józsefnő szül. Kaltenccker Katalin vál1 alta a ház őrizetét. Az öreg hadiözvegy Tarr Józsefnére bizta a ház kulc sait, de amíg a temetés tartott, Tarr Józsefnó, továbbá e&y fiatalkorú rokonlány és Pollák Rudolf mészárossegéd teljesen kifosztották a lakást, magukhoz vették özv. Szabóné többszáz pengőt érő ékszereit és zálogcéduláit > majd egy budapesti ékszerésznél értékesítették. Rövid idő múlva azt m ondották özvegy Sz.;bonénak, hogy egy befolyásos ur fel tudja a hadiözvegy járulékát emeltetni, csak egy kérvényt irjon alá. A matróna aláirta az cléj Ü tett gépírásos ivet, umeíy azonban egy bekebelezési engedmény volt, amelyet a szélhámos társa s'ig tagjai bemutattak a 3estszenterzsébeti Hitelintézetnél., amely azután folyósította a kiutalásos kölcsönöket. A bankban Tarr József né', mint özvegy Szab óné szerepelt, az elhalt S Z abó Sándor névaláírására pedig egy Herschics János nevű fiatalembert fogadtak fel. A csalási.manővert özv. Szabó Józsefné akkor fedezte fel, akikor a bank a kamatokat akarta leszámító Itatni, ugy szintén akkor jött arra is, hogy ékszereit és értékeit ellopták a lakásából. A pestvidéki törvényszék Sz'k ely-tanácsa lopás, csalás és közokirathamisitás büntette miatt itélte el a szélhámos társaság tagjait, akik beismerték, hogy a jóhiszemű öregasz* szonyt teljesen tönkretették és valósággal koldusbotra juttatták, A törvényszék Tarr Józsefnét kétévi ás egyhónapi fegyház rí, Pollák Rudolfot és Herschics Jánost nyolc -nyolehenapi börtönre itélte, a fiatalkorú leány ügyét pedig áttette a fiatalkorúak -bíróságához. Ezt az ítéletet a tábla, majd a kúria is jogerőre emelte, /K0T/G1.