Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-17 [150]

Németh Imre országgyűlési képviselő szombaton este a szegedi Kas-szálló dísztermében "Faji gőg és nemzeti öntudat" cimmel előadást tartott, amelyet a szegedi Honszeretet Egyesület rendezett, Németh Imre bevezetőjében a faj ós nemzet fogalmainak viszonyáról beszélt és általában arról a problémáról, hogy milyen szerepe és jelentősége van a fajiságnak a nemzetalkotás, az államalakitás vagy más társadalmi közösség formálásának területén, E kérdés körül zajló viták mind szenvedélyesebbek az egész világon, de ha a kérdés időszerűsége nem lobbant volna fel a világ más táján, bennünket még a lekor is rákényszeritett volna e kérdés a meditálásra, A magyarság számára nem mai, de ezeréves történelmi gond és probléma a fajiság és nemzetiség fogalmának, a két fogalom egymáshoz való viszonyának tisztázása. Tudósaink, gondolkodóink, Íróink, publicistáink egész serege ostromolja ezt a problémát: van-e magyar faj, mi ennek a fajnak tudományos meghatározása, lehet-e egyáltalában beszélni egységes és egyértelmű vérségi, antropológiai tipusról, ha magyar fajról beszélünk? Es mi a szerepe'a magyar fajnak ha van ilyen! - a magyar nemzetiség kialakításában. Az előadó ezutarífkét fogalmat próbálta meghatározni, azt az eredményt szűrve le, hogy faj és nemzetiség egészen különböző fogalomkategöriába tartoznak, A faj jóformán tisztára természettudományi fogalom, a nemzetiség sokkal inkább etikai és politikai fogalom, A faj fogalmának meghatározásához elegendő a materiális jellegzetességek felsorolása, mint a csentrendszer, bőrszín, vérösszetétel, stb, A nemzetiség fogalmának meghatározásához pedig jóformán kizárólag szellemi és erkölcsi jellegű összetevők feltárásával jutunk el, A faj fogalma zártabb, exkluzívabb, de éppen ezért szűkebb és primitívebb kategóriát határol, mint a nemzetiség fogalma, amely átfogó, egybeölelő fogalom, A mennyire nehéz beszélnünk egységes magyar fajról, vagy helyesebben, amennyire nehéz a magyarság fogalmát faji alapon meghatározni, épp olyan könnyű a feladat, ha a magyarságról, mint nemzetiségről: beszélünk. Hisz éppen tudósainknak a magyar fajiságra vonatkozó kutatásai és ezek részleteredményei máris arra engednek következtetni, hogy már a honfoglaló magyar törzseket is nem az egységes verség, bem az azonos fajiság "primitívebb törvényei fűzték össze, hanem a különböző vérségü néptöredékek*. , sőt egy magasabbrendű politikai törvényszerűség parancsa fogta át nemzetiséggé. Tehát a magyarság, mint történelmi fogalom már születése első századaiban sem jelentett exkluzivan faji fogalmat, hanem gyűjtőfogalom volt, magához, magábaölelve mindazokat a különböző faji tényezőket, amelyek alárendelték magukat egy magasabbrendü politikai parancsnak, annak a hivatásszózatnak, amely őket államszervező nemzetiség alapítására hivta fel. Tehát a magyar nemzetiséget már alakulásának első kaotikus pillanataiban sem a később egységes nemzetiséggé forrott alapanyag vérségi azonossága jellemezte, hanem azok az erkölcsi és szellemi jellegű erők, amelyek abroncsként fogták össze egy azonos történelmi cél és rendeltetés érdekében, A nemzetiség fogalmára áttérve azt hangoztatta, hogy amig a fajiság természeti adottság, materiálisán körülhatárolt fogalom, addig a nemzetiség olyan fejlődési produktum, amelynek kialakulására nem kizárólagosan és ' nem elsősorban materiális, hanem főleg szellemi és erkölcsi erők hatnak. Egységes nemzetiség kialakulhat különböző fajú vagy vérségü népekből is, - mint ezt éppen a magyar nemzetiség példája mutatja. A nemzetiségalakulásban természetesen szerepe van, mint együtthatónak és tényezőnek, a különböző fajiságoknak is, de ezek csak mint tényezők, mint komponensek szerepelnek ós a'nemzetiség alakulásának fundamentális elve sohasem egy bizonyos fajiság. A különböző vérségi tényezőknek jelentős alakitó szerep jut a közösen formált nemzetiségi alkatban s mindig attól függ, hogy egyik vagy másik faj mennyire tudja a maga vérségi energiáit, szellemi vagy erkölcsi jellegüekké transzformálni. Valószínű, hogy a magyar nemzetiségnek nevet adó. ... vezéri törzs Árpád törzse azért ímdott döntő és jellegzetes irányt szabni a magyar nemzetiség kialakulásának, mert a belőle sarjadt egyéniségek szellemi és erkölcsi ereje tudta leghatározottabban j kifejezni az egységes nemzetiség és állam szervezésének történelmileg 1U 'jLaktuális gondolatát. /Folyt.köv./