Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2
1936-10-21 [150]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. október 21. —ÍHASZNÁLT"KIRÁLYI KORONÁT ÍGÉRT EGY 13 M' R 03 ÉNEK ÉS IGY AKART PÉNZT, iKE.-.' l. CSALNI. Czeisz 'Lajos dr. törvényszéki biró érdekes csalási bünperben tartott főtárgyalást. Szilágyi Árpád Sarajevóben született, 5o éves,jelenleg foglalkozás nélküli egyén volt a vádlott, aki ellen a'királyi ügyészség kétrendbeli c salás büntette és egyrendbeli csalás bűntettének kísérlete dimén emelt vádat . Szilágyi annakidején Békéscsabán detektiv csoportvezető volt s rendszerint doktornak és rendőrkapitánynak adjfa ki magát s igy követte el a szélhámosságokat. Bede Károlynak állami állást igért és j 44o pengőt csalt ki. Molnár Jánosnak igért italmérési engedélyt és tőle is pénzt vett fel, de Ígéreteinek nem tett eleget és apónzt sem adta vissza. A 1 egfurfangosabb csalást egy Diósi István nevü ingatlan ügynök kárára akarta elkövetni. Azt adta elő neki, hogy Sarajevoban egy sirboltban nagyértékü aranyrudak, ékszerek vannak elrejtve s ahhoz, hogy ezeket hazaszállíthassa, pénzre volna szüksége. Hatezerötszáz pengőt kért a rejtélyes kincsek hazoszállítására és arról biztosította Diósit, hogy a kölcsönadott öszszeg tizszeresét fogja visszakapni. Fel is mutatott egy jegyzéket, amely az elrejtett kincsekről készült, azonban Diósi gyanút fogott és feljelentést tebt. Még «5gy csalási kisérlet szerepelt a vádiratban, ez alkalommal az érdi parcellázáshoz üzletfeleket helyezett kilátásba és Liptai Károlytól 3o pengőt csalt; ki. A letartóztatásban lévő Szilágyi nem ismerte be bűnösségét. Azal védekezett, hogy a szintén letartóztatott és más ügyből kifolyóan eljárás alatt álló bár 0 Ghillányi segítségével meg is akarta szerezni aákilá t'-sba helyezett állásokat és nem rajtam ult, hogy a terv nem sikerült. A . sarajevói kincsek - védekezése szerint - valóban léteznek. _- Nemrégen lent. jártam és meggyőződtem arról, hogy minden a régi helyén van - vallotta Szilágyi - nem fantasztikum amit mondok. Tagadta a vádlott a terhére rótt többi szélhámosságot is, ftóhiszemüségéve1 és jószándékával védekezett. Kihallgatták a tanukat, köztük foáró Ghillányit, aki nem ismerte be, hogy közös ügye volt Szilágyival, kijelentette, hogy^nem-kapott egy fillért sem a vádlott volt detektivtől állásszerzés céljából. Ezután Diósi István tett tanúvallomást. Elmondta, hogy Szilágyi érdekes és fantasztikus mesével akarta rávenni,'hogy 65oo pengőt fizessen. Elmondta, hogy az összeomlás után, 1918-ban német tisztekkel került össze, és borozgatás közben meg adta tőlük, hogy nagy kincseket harácsoltak.'Leitatta a tiszteket és két társával együtt elrabolta tőlük a zsákmányt, Lcolmozott ládákban helyezték el a horribilis értékeket képviselő ékszereket, rátették egy aut°ra és kivitték a sarajevói temetőbe. Itt a bejárat meli lett, egy előkelő hollandus hölgy kriptájában rejtették el. Minthogy már elmúlt a tizenöt év és elévült a bűncselekmény, haza kellene hozni a ritka értékeket és ehhez kellene pénz. A biró ismertette a Diósinak átadott jegyzéket, amely a drágaságokat sorolja fel. Eszerint a kriptában van elrejtve: tizenöt rud arany, tizenöt arany §chafhauseni óra, 4oo ezüst óra és lánc, egy "használt"királyi korona' ékkövek nélkül, vízhatlan csomagokban felbecsülhetetlen értéket képviselő brilliáns kövek, ezenfelül francia, olasz, spanyol és még más aranyak, 25 kilogramm királyi címerrel ellátott ezüstnemü stb. stb. Az ismertetés után is megmaradt Szilágyi amellett, hogy ezek a kincsek még ma is rejtve vannak és nemcsak szélhámosság céljára akarta^fclhasználni az erről sz°l° mesét, - A törvényszék lefolytatva a hizonyitő elj árast ,itélet "íben megállapította, hegy Szilágyi elkövette a kétrendbeli csalás bűntettét és egyrendbeli kísérletet ős ezért összbüntetősül tizhónapi börtönre itélte, amelyben Szilágy: is me gnyugodott és igy az nyomban jog_ erőre emelkedett. /MOT/Sy. ig*