Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-02 [147]
Szendy Karoly polgármester beszéde a rádióban 3 z e n d y Károly polgármester Budavár visszavételének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából szerdán délután előadást tartott a Rádióban "Emlékezés Buda visszafoglalásáról" címmel. Előadásában többek között a következőket mondotta: - 1686. szeptember 2 -án délután 5 órakor hat ágyúlövés hangzott el a Klssvábhegy lejtőjéről, hat ágyu-lövés egy rövid idő óta beállott döbbenetes csendbe, a fővezérek rohamot vezényeltek és megindultak a hadak Budavár falai felé. Mig telt el két óra, még nem állott be az este, midőn a keresztény seregek győzedelmesen vettek birtokokba az egész várat. - Kétszázötven esztendő telt el attól a viszontagságos szeptemberi naptól és ma kets zázötvenesztendő multán mély megilletődéssel gondolunk vissza 1886. szeptember 2 -a eseményeire. Budapest székesfőváros a mai napon nagy emlékünnepet ül s ünnepét igyekezett emlékezetessé p kieme1kedővóá, bensőségesebbé, mint a szokott emlékünnepek es jelentőségteljesebbé, mint a szokötott évfordulók. /i<ih-K, - Nagy katonai esemény volt Buda visszafoglalása, hacsak azt a paszta tényt vesszük számba, hogy falai alatt 75-80.000 főnyi sereg gyűlik össze, több mint kétszáz ágyúval, két és félhónapig folyik az öldöklő küzdelem, innak a győzelemnek az évfordulóját ünnepeljük, amelyért Buda másfélszázadon át epedezett ós várta, jön-e már a szabadit^ Buda Magyarország hajdani fővárosa, IV. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok ragyogó városa, amely a nagy lelki megújulásban,a renaissanceban szinte az élen járt minden európai főváros között és előbb plántálta falai közé az életerős, friss tövet, mint a Nyugat nagy fővárosai, a sors kérl^lhetétlensége folytén másfél századon át rabváros lett, élete inkább tetszhalálra emlékeztetett. - De nemcsak Buda sínylődött ötödik emberöltő éta, hanem jóformán egy egész ország. A háromrészre szabdalt országtest* amelynek éppen legértékesebb, legtermékenyebb részé jvolt Idegen az ur éa hagyta veszendőbe menni a földet, a várost, a népeN;, keserű megpróbáltatás volt. Midőn Buda kapui megnyíltak a győzedelmes seregek előtt, ezek a kapuk az egész egységes Magyarország kapui voltak, Buda visszafoglalása Magyarország visszaszerzését a széthasogatott magyar nemzet eggyéválásának biztositékát jelentette. - Azért is jelentős ez az évforduló, mert Buda falai alatt létrejött az a hatalmas összefogás, amely páratlanul áll Európa történetében és amely a keresztény fejedelmek olyan együttérzését, olyan vállvetett együttmunkálkodását jele etette, hogy mását hiába keressük, AZ osztrák örökös tartományokésapatai mellett ott voltak a nemetbirodalmi csapatok is a magyar királyiakkor már német császár volt? csapatot küldött, sőt személyesen állt a seregek elére a bajor választófejedelem, Miksa Emánuel? Brandenburg nyolcezer gőt meghaladó sereggel vett részt a harcban, külön csapattal jöttek a svábok, itt voltak a szászok, a kölni érsek külön csapatteste, a paderborni püspök, a konstanzl püspök, a würzburgi érsek, a bambergi püspök csapatai, itt volt*' a véd király küldötte?, a legelőkelőbb családok tagjaival, itt voltak az olaszok is, háromszázfőnyi csapattal a spanyolok,- messzeföldről jöttek az angolok, de itt voltak még a franciák ls, akik pedig nem nagyon jőszemmel nézték a régi török ellenfélj, a német császárság sikereit és térfoglalását. -A megemlékezéskor legelsők között kell említeni a nagy Gdeschalchi pápát, XI. Incét, aki egész élete munkájával azon volt, hogy megszűnjenek az ellentétek keresztény és keresztény között, hogy félretétessék minden kicsinyes személyes ütközőpont és egy nagy'egységes érdek lebegjen minden szem előtt. A pápa szerepe volt a harcok fegyvereinek előteremtése a szo fegyverevei, de egyúttal a pénz mindenható fegyverével is. Meg kell emlékeznünk két gazdagmunkásságu munkatársáról is: Buenvisi Ferenc bíborosról, az ellentétek nagy els Imitój áról és Avianoi Márkról, a láng lelkű barátról, akiben jóformán Kapisztrán lelke szólalt meg uj hangokkal.
