Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2

1936-08-25 [146]

/Meghalt Baltazár Dezső. Folytatás. 1./ emberfeletti erővel titkolta szörnyű fájdalmát hozzátartozói előtt, akiket úgyis mélységesen lesújtott a püspök hitvestársának váratlan megbetegedése. Tegnap reggelre azután már az urémla tüneteit konstatálták az orvosok, hamarosan beállott az agónia as a püspök, a sorozatos élesztős i kísérletek dacára.máef lla^pos haláltusa után, családj ától,hűséges t itkárai:Fut6 András, ós Mogán Ákostól körülvéve,bibliai szavakkal ajkán,mintegy az uj életre kés zü Ive, át s zenderült az örökkévalóságba. .alete es pályája. Baltazár Dezsővel egy darab egyház tört éne lem száll sirba. Elődeinek nyugalmas, patriarchális, sztatikus egyházpolitikájával szemben ő hatalmasan felduzzasztott, hullámzó életet, az öntudat és önérzet feszülő dinamikáját vitte bele egyházába, amely a 900-as évek elejétől kezdve igen sokáig leginkább Baltazár vezéri szavára figyelt. Ez az antik szabású férfi - hadvezér és próféta egyszerre - egy hosszú generáción át százezrek vágyainak, fájdalmának es igényeinek volt kifejezője, aki mindig a közért vállalt küzdelmeiben nemcsak adott, de kapott is alázatosan elhordozott, befelé égő sebeket... Mint egy törökkori regényből kilépő szilaj kedvű végvári kapitány, sorakoztatta rendbe, óvta, vezényelte, dédelgette és táplálta fajtáját és egyházát. Az egyház erkölcsi es anyagi jogállományának megvédésére és gyarapítására, a lelkészek testületi megszervezésére, a szociális gondolatnak az egyházon belül való kiépítésére alig tett többet valaki Baltazárnál* Kemény hang3ulyu, zordon stilusa, bibliai gyökúrről sarjadt liberális világnézete és meggyőződésének szikrázó heve gyakran szították fel körülötte a szenvedélyek lángjait, de soha el nem vitatta tőle senki szándékainak kristályos tisztás ágát, azt, hogy feladatának, küldetésének minden időben halálos-komolyan igyekezett megfelelni éa szinte egy klasszikus világba illo hűséggel, s őelőtte szokatlan eredményekkel szolgálta nemzetét és egyházát, békében és Trianonban egyaránt. Ma már csupán por es hamu, - bi onyára megérdemli az eltűnő alakja után küldött fájó sóhajtást, amely ki szokott járni azoknak, akik önemésztő odaadással égnek el munkájukban másokért. 1871.november 15-én, francia eredetű, régi evangélikusreformátus csa

T ádb^l született Hr jdubös "örm-á nybén, ahol atyja, Baltazár János, a hajdúkerület főmérnöke volt, a 48/49-es szabadságharc vitéz hadnagya; édesanyja Czeglody Mária, Czeglédy József városi hadnagy leánya. Baltazár Dezső négy idősebb testverévei Böszörményben nevelkedett, az érettségit már Debrecenben tette, s ugyanitt végezte el a teológiát. Egykori mesterei közül ma is él Erdős József dr.nyug. teológiai tanár. A kápláni vizsga után^ 1894_ben Tisza Kálmán hivta meg nevelőnek Lajos fia mellé Gesztre, ahol előtte Arany János is nevelősködött. A fiatal gróffal két évet, állami ösztöndíjasként a berlini és heidelbergi egyetemen tölt, s ebben az időben, a kultuszminisztérium megbízásából nagyobb dolgozatot irt az állam es egyház viszonyáról. 1895-ben mint publicista jelentkezik az egyházi sajtó különböző orgánumaiban, 1897-ben Budapesten jogi doktorátust szerez,majd a kultuszminisztériumba hívják meg fogalmazónak. A lelkészi kongruáról szóló 1898.avi XIV..törvénye ikk kodifikálásában övé, az ifjú kezdő tisztviselő.; a főszerep* 1900-ban kiválik a minisztérium szolgálatából és elfogadja a hajdúszoboszlói református egyházközség lelkészi állására való; meghívást. 1901-ber egyházmegyei jegyző, 1902-ben egyházkerületi képviselő, 1903-ban már az egyházi törvényhozó zsinatnak is tagja. 1904ben a hajdúböszörményi eklezsián találjuk, s ugyanebben az évben esperesévé emeli az alsószabolcs-hajduv idéki nagy egyházmegye, s ezt a tisztet mintegy nyolc éven át viseli. 1907-ben elnökévé választja az imént megalakult Országos Roformáttts LcIkeszegyesülét, amelynek haláláig elnöke volt; az egye- VJ.