Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2
1936-08-25 [146]
/Meghalt Baltazár Dezső* F o 1 y t a t á s .2./ 1911. június ában, Erőss Lajos dr .utód. j akónt választották taeg az akkor mag csonkitatlan, csaknem másf élmi llios tiszántúli egyházkerület püspökévé és debreceni lelkipásztorrá. Egyházfői működésének első idejére esik a debreceni Tisza István-Tudományegyetem megalapítása, amelyben döntőszerep jutott neki. Az egyetem Létrehozása körüli szolgálataiért később a teológia és az államtudományok tiszteletbeli ooktorává avatták. Gyors egymásutánban átaiakitja a kollégiumi lelkészképzőt, nj otthonába költözteti a debreceni fiugimnáziumot, a "magyar Genf" református társadalmát tömörit 1 a Debreceni Kálvinisták [Femplomegyes életében. A háború kitörése után híveit a lövészárokban ls többször felkereste, s az addig közösen irányított, cs .és kir .tábor 1 oi'spökség önálló protestáns ágának kifejlődését ind itotta meg. Egymásután állit had i árvaházat, a lelkész árváknak Hajdúböszörményben és Nyíregyházán nevelőotthont, Debrecenben diakonissza- és ő iakónuskópző-intézetet és leánygimnáziumot. 1917-t3i - negyvenhatodik életévében van csupán ekkori már az egyházi per.lementnek, az Országos Zsinatnak lelkészi elnöke. 1918-ban az eg;ház iegföbo adminisztrativ testületében, az Egyetemes Konventen foglalja el a lelkészelnöki helyet, tehát tizennyolc év ota az egész magyar reformátusság rangidős papja es püspöke. Az utóbbi években lelkészi elnöke volt a Protestáns Közös Bizottságnak is. 1919ben a proletárdiktatúra debreceni vezetősége börtönbe vetette. 1921-ben ölt testet egyik ssiifatl f o-lkot ása, az uj egyetemes éne ke s könyv i 1922ben, majd 1924/25i<ben Amerikába megy az ottani magyarság látogatására es olyan alapítványt hoz haza a debreceni kollégium eletének megerősítése és diákszociális célok érdekében, amelynek vagyona ma már többszázezer pengőre'emelkedett. 1925-ben a debreceni tanárképző intezeteknek ad 'uj alapot. 1930-ban nemzetünk nagy barátjánál, Rothermere lordnál eszközölt ki fejedeimi adományt a magyar lel kész özv egyek otthona s z ám ár a. Az elmúlt negyedszázad alatt állandóan es fáradhatatlanul látogatta híveit az egyes gyülekezetekben, vezérkedik, pásztorol, tanít ós javit. Prédikációinak, beszédeinek es egyéb megnyilatkozásai-, nak száma tulhaiadta a tízezret. Mint igehirdető mindenki mástól különbözött, egészen «* maga prófétai zamatu, veretes ós pompázatos nyelvén beszélt. Ezenkívül valami páratlan szuggesztív adomány áradt orgonahangjából, a nagyvonalúság tragikus ereje, amely alól senki sem vonhatta ki magát. A sajtó terén is sokat alkotott, a "Lelkeszegyesület", a könyv ki adóval la lat, a "Teológiai Szemle", a "Vasárnap" es a "Magyar Presbiter" c imü lapokon keresztül, s számos országos napilapnak volt ünnepi és ünnepelt oubllc istája. Po-~kedvtelése az a' mintagazdaság volt, amelyet hajdúmégyei, zeleméri birtokán rendezett be. Több közgazdasági vállalkozás is vez3tői közé hivt- meg, igy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, a Gazdák Biztosi tójával együttdolgozó Református Jóléti «s Gazdasági Társulat. Protestáns egyháztárs ad almi terén is sokat dolgozott, mint a 3ethlen Gábor-Szövetség országos társé 1 nöke, Egyház kormányzói cselekedeteibea mindig atyai molt ányosság es komolyság vezette. Három zsinat munkáját irány itotta igen eredményesen, ragyogó elnöki módszerrel. Felekezetközi viszonylatban egyházpolitikája az 1848.évi XX, törvénye ikken, mint aIcp^kmányon épült fel, a beljes felekezeti egyenlőség es viszonosság kiépítésének állandó hangoztatásával. El nem felejthető marad az a körútja, amelyen - a békésben át 1' egyházmegy "ben - a római katolicizmus történel m i' rrt éke l előtt hódolt. Méltóságánál fogva huszonöt é"v éta volt t gja az 'írs -ággyül-'s főrendi-, majd felsőházának, itteni oeszoüeivel is általános figyelmet keltett mindig. 1951-ben a kormányzó az I.osztályú érdemkereszttel,néhány JL*j hete pedig a kir.titkos tanácsosi -címmel tüntette ki. /f olyt .köv ./
