Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2

1936-08-29 [146]

Nemdsak szellemileg irányította a főiskolát Baltazár Dezső, - Így folytatta Kállay igazgató-professzór hanem anyagilag újra alapozta és áldozatot nem ismerve, a pusztulástól mentette meg. Fizetett a Kollégiumnak azért, hogy egykor egy kis darab kenyérre őt is magához fogadta. A halál elvehette tőlünk Baltazár Dezsőt, de csak a testét, a halálnak csak a poron van hatalma, de Istentől nekünk ajándékozott lelke a mienk és az is marad mindig. Köszönjük a nagykegyelmü és irgalmas Istennek, hogy Téged nekünk adott, köszönjük Neked is, püspökünk, hogy annyit imádkoztál, dolgoztál, küzdötte! és verítékeztél ertünk, hogy tanítottál, óvtál és mindenekfölött szerettél bennünket. Hatalmas lelkeddel ittmaradsz e Neked is drága falak között... Isten veled, édesatyánk, Baltazár Dezsői Ujabb gyászdal után a Kollégium épületéből, a dfbreceni lelkészek mozgó sor'ala között, a kollégiumi lélekharang szivettépő hangjainál vitték át Baltazár püspök koporsóját a szomszédos Nagytemplomba. A gyászmenet síén, a család nyomában, a miniszterrel és a püspökökkel együtt haladt Mezőssy Béla' n?»mlnis ^ter, Juhász Nagy Sándor ny .miniszter, Hegymegl Kiss Pál, Sz.Kun Béla és Rácz Béla, a kecskeméti jogakadémia dékánja is. Utánuk mintegy háromszáz palástos lelkész.A mintegy kétszáz méternyi útvonalon, a Kollégium óriás udvarán, a közbülfekvő tarén és a Nagytemplom egész környékén kilométernyi távolságban szorongásig minden talpalatnyi hely zsúfolásig telve: ötvenezren vettftk részt Baltazár Dezső vógtisztességén. A rendőrök, cserkészek, iskolásgyermekek csak nagy üggyel-bajjal tudják fenntartani a kordont. A Nagytemplom roppant öblében hatezer ember, noha ide csak a küldöttségek tagjait bocsátották be, A menet megállott a koporsóval a templom jobboldali benyílójában, mellette a lelkészi d iszőrs éggel, A Rákóczi-harang és a város többi harangjai, amelyek már egy órája zugnak, ebben a pillanatban elhallgatnak, az orgona bug fel, azután a kollégiumi kántus énekel, a gyülekezet a XC.zsoltár első versébe kezd. F a r k a s I st v án tis z én inneni püspök lép a sjzójLzékr^, előbb a Jelenések "Könyvéből olvassa"TeT a"XXTÍ.rész l.Ő.verséit, azután elő imát mond: -Hazahívtad a hitvallók és blzonyságtevok legnagyobbját.Az örökélet és bűnbocsánat elő reménységében boldog Isten-flak, mi,meghajtjuk könnytől ázott orcánkat edesatyai szined előtt, elhallgat ajkunkon a jajok panasza. Kedves templomában átadjuk nagy emberünket Neked örökös őrizetre... Köszönjük Néked, hogy élete áldott munkáiban szinte a szemünkláttára nőtt fel az örökkévalóságba. Köszönjük, hogy a Te csodás szépségű, mennyei országodba, a messzeségbe tudott belenézni, köszönjük, hogy sohasem félelemmel, de mindig az erő, a szeretet és a józan elme lelkével vezérelt. Köszönjük, hogy a Krisztus orcájáról reáomló dicsőség féöyéeen Imádkozott érettünk, hirdette az Igét, zengő orgona,vagy hadikürt riadójaként vette meg sziveinket. Legyen áldott a Te neved, Isten, hogy lelkeddel olyannak formáltad, amilyen volt és hogy nekünk adtad őt. Nem leszünk'árvák, ha követhetjük továbbra is éljük a Krisztus tiszta evangéliumát. Hittel adjuk át őt Neked, mint akik tudjuk,hogy megtörténik a halottak feltámadása... A megrendítő ima után a Szenczl Molnár-Énekkar és a öebrecenl Tanítói Vegyeskar ujabb kórusszómot intonált, Csősz László tanár vezényletével, ezután következett R a v a s z László püspök búcsúztató és vigasztaló prédikációja. /folyt, köv./