Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2
1936-08-29 [146]
Ravasz László gyászbeszéde nagy püspöktarsa roTT Most feltűnik a katedrában R avas z László dr.. dunamelléki püspök alakja, minden szem reászegeződik és a főpásztor nagy, halotti csendben olvassa fel Lukács evangéliuma Xl.roszéből a 21-23 .verseket. Azután belekezd búcsúztatójába: - A Jézus példázatai örökkévaló igazságok nárdusolaját mindennapi dolgok agyagedényében adják elénk. Az, ami örökkévaló, olyan titokzatos és megfoghatatlan, az, ami mindennapi: olyan magától értetődő és gyermekdeden biztos; s a hasonlat vege az, hogy a megfoghatatlan kézzelfoghatóvá válik: a zeniten szálló csillag a tenyerünkbe hull. Igy a felolvasott hasonlatban azt mondja Jézus: az erősebb győz ós mig ml ezt igen-igen helyeseljük, kivilágosodik előttünk a titkok titka:ki az erősebb? - "Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van." Ebben az igében megtalálom Baltazár Dezsőt egészen. Ml volna ő más, mint erős, nagyon erős fegyveres, aki éberen, elszántan őriz egy drága palotát, s annak reábízott kincseit. Nem választom el a fegyvert a hőstől, mert ketten tesznek egyet, A kard vitéz nélkül ócskavas, - a hősi sziv puszta ökle is félelmes fegyver, - Baltazár Dezső is egész egyéniségével }itt erős fegyveressé. - Már külsejében/a férfias erő élő szobra volt. Testét is remekbe alkotta az a Mindenható, aki bizonyára kedvét leli pompás magyar emberek megmintázásában. Alakja, hangja, mozgása olyan, hogy ezer közül is kiválik, nem azért, mintha ő törne előre, hanem azért, mert a többiek állottak mögéje és köréje. Patriarkális tekintélye ebből az ősi forrásból táplálkozott. Egészsége és munkabírátsa valóságos őserő; lehetett volna városokat világítani vele, mint egy természetes energiaforrással. Századok óta éppen az ó nemzedékére szakadt az u.n.tört éne Imi idők legnagyobb próbája, azokra, akik a világháború kitörésekor vezéri polcon állottak* Személyes vonásai: jelleme és sorsa ezt a próbát még hihetetlenül felfokozta, de az ő idegzete bírta ezt a feszültséget ós sohasem láttam sem türelmetlennek, sem kapkodónak. Acélból volt az idege, mert acélból volt a lelke. De ez a lélek nem volt passzív természetű,a tűrés és hallgatás virtuóza, hanem ugyancsak aktív: alapvonása, szellemiségének gyökere a bátorság volt, A bátorság az önállitás szabad lendületének érzelmi képe, amely az életet éppen annak kockáztatásával biztosítja. Baltazár nem félt az ütéstől, a vértől, a gyásztól, a tűztől, a haláltól, mert elég erős volt mindeat elhordozni, ezért bátorságát soha semmi sem fékezte, legfeljebb higgauo bölcsesöge, munkatársai iránt érzett gyöngédsége. - Belső emberét is ez az ősi egészség ós egyszerű nagyság jellemezte. Nem volt benne semmi dekadens, semmi komplikált,serami talányos} mindezt asszonyi természetnek tartotta, s férfiakban különösen lenézte. Minden egyéb volt, csak hamleti lélek nem. Egész életén át tanult, s az eredményeket szépen sorba-rakta egymásmellé* Csak kész Igazságokat tartott raktáron, a bizonytalanokat, mint hasznavehetetleneket, félredobta. Orthodox tipus volt, aki bírja a tiszta szín Igazságot, s ezért nem Ismerte, mi a kételkedés; nem érezte a keresés sorvasztó ösztönét és nem viaskodott a kritika polipkarjaival. Alapmeggyőződéseit sohasem kellett revideálnia, legfennebb azok alkalmazása ütött ki néha eltérően.Világképe megalkotásában sem logikai, sem esztétikai érdek nem vezette:a gyakorlati életre akarta alkalmassá tenni magát. Hivő lelke a kálvinizmus hitvallásait teljesen elfogadta és ezzel el volt intézve minden kérdés, ami Isten es ember viszonyára tartozott. Mindez hihetetlenül fokozta egyéniségének zárt, egyszerű és monumentális mivoltát, gyarapította harckészségét és szavának átütőerejét. Nem a próféta, a pásztor, a teológus, t vagy az evangélista jellemző reánózve, hanem a "miles Christl ",a Jézus I Krisztus igaz egyházának jó katonája, aki egyképen hü és nagy a közrenden és a vezéri polcon,a portyán,.vagy a védelmi harcban,nylllövesben,vagy a
