Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1
1936-07-07 [143]
Kézirat lf „ K jfcmánöé dik kiadás, Budapest, 1956, július 7, XVIII, évfolyam 153, szára, /AZ INT -iiiPAil* A Jlí rAáld UNI Eévél. dZLdTE . Folytatás 3./ ÁH erra von;, tkozo határozati javaslat a 1 kászi tójének » dr i c h e 1 i s olasz szenátornak távollétében Franklinia a ;• t i n nagykövet, olasz szenátor ismertette a kérdéscsoportot. Bizonyos le vándorló országokban olyan intézkedéseket hoztak, arai a kivándorló oszágoknak a gazdasági válságát a fenwaradó munkásfölösleg révén súly osbbifotta. Nagy földterületek vannak, a mellyé ke t munkaerő hij ( an nem lehet kihasználni. Intézményesen meg kellene az - -vezni, hogy a népfölöslegekkel rendelkező országok lakosságát csoportos vándorlással az ilyen helyekre telepítsék, Franklin Martin történeti visszapillantást vetett a vándorlásokra, ismertette, hogy a világháború előtt a vándorlások, amelyek különösen Amerika felé irányultak, egyéni kezdeményezések voltak, s ez egészséges jelenségnek számit ott a világgazdasági helyzetben, Figyelmeztetett arra, hogy a mai csoportos vándorlások elé a számtalan alvi akadályon kivül nagy technikai nehézségek is tornyosulnak. Véleménye szerint a munkanélküliséget nem csökkentenék közvetlenül olyan morékban, mint az elméletben szemit ók elvárnák, T o m c s á n y i Vilmos ^ál elnök ezután a délelőtti ülést berekesztette. Délután négy órakor folytatták a vitát. Az első falszólaló Mohamed S a r u i bej hangoztatta, hogy e kérdés rendkívül kényes,a keleti né„..pek számára a mai helyzetben egyenest megoldhatatlan és tárgyalása veszélyezteti a békét. Indítványozta, hogy a kérdést vegyék le a napirendről. Indítványára élénk vita támadt, . Végülis az értekezlet ugy döntött, hogy folytatják a vitát. Nem fogadta el az értekezlet az egyiptomi kiküldöttnek azt sz indítványát sem, hogy csupán az óceánon tuli részekre értsék a kivándorlást?* Carton de W lart hangoztatta, hogy a kérdésről általában tárgyalnakj tehát nem is volt szüks g a módosító inöitvany magtételére, I. i 1 o n a s görög képviselő rámutatott arra,hegy a mai autarchikus korszakban sem szigefeledhetnek el egymást ü l teljesen az államok, Emlékeztetett arra, hogy az előző értekezleteken ö vetette fel az eszmét, hogy nagyobbszabásu demokráciái összeállítást készítsenek el, amelynek alapján látni lehetne, hova irányulhatnak a kivándorlások, Szerinte nagy szükség van a kérdés mielőbbi megoldására, de természetesen a legn gyobb figyelemmel kell lenni az érdekelt államok kivunságaira. Ezután Antal István dr, államtitkár, országgyűlési képviselő szólt hozzá nagy figyelem -mellett francia nyelven a kérdéshez. Kifejtette, hogy a munkanélküliség leküzdésére s a. munka lehet ősegek növelésé ae az Unio állandó bizottsága által kezdeményezett irányelvek és metódusok már jelentős lépést jalentenek,önmagukban mégsem, elegendők a probléma végleges megoldására, mert hisz ezek az irányelvek es metódusok nem nyúlnak la a baj gyökeréig, s nem orvosolják a betegség végső okát. Amint nyilvánvaló, hogy az a munkanélküliség, amely napjainkban 25 millió munkáskezet kapcsol ki a világ népeinek termelő munkajáb°l, csak logikus következménye ás természetes velejárója az általános gazdasági világkri, isnek, ahhoz sem fér kétség, hogy 3 munkanélküliség leküzdésének valóban hatásos eszközei csak azok lehetnek, amelyek az általános gazdasági világkrizis ellen veszik fel a harcot, A gazdasági világkrizis végső oka pedig abban az általános nemzetközi bizonytalanságban és az ebből következő kölcsönös bizalmatlanságban keresendő, amely igen fontos nemzetközi kérdések megoldatlansága és az általános európsi helyzet bizonytalansága folytén áll elő, Szak zárták le a határokat az á^m és a tőke normális forgalma, előtt, ezek szakították szét a gazdasági összeköttetések évszázadok során kialakult természetes kapcsolatait a nemzetek között, s mindezek következmények \nt ezek tették lehetetlenné azt is, hogy a munka keres let etíftá munka kin .l-.-t természetes egyensúlya, ami % világgazdaság háborúé lőt fel aránylagos stabilitásainak egyik hatásos eszköze ás előidézője volt, világ s ze rte i sm. t kie la kul j on, * /M,P7Írne itvnTÍR /Folvta tásfi kova tkermite. /