Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1
1936-07-07 [143]
Antal István Véleménye szerint az a feladatunk, hogy a munkanélküliség leküzdése és a munkalehetőségek okozása érdekében nera* setközi összefogással és r.em/etkraa. erők latbavetésévol vegyük fel a harcot, s fokozott érdeklődéssel és rokonszenvvol kell kisérnünk mindaz oloiak a nemzetközi faktoroknak erőfeszítéseit, amelyek a munkanélküli*" ség leküzdésének és a munkalehetőségek növelésének egyetlen hatásos módszerén: az általános gazdasági válság, illetve az ezt előidéző nemzetközi bizonytalanság és bizalmatlanná g leküzdésén dolgoznak-, A z egye3 gazaasági és szociális Jelenségek között organikus kölcsönhatás áll fönn.,, ennélfogva nemcsak a gazdásági krizis leküzdése vezet a munkanélküliség csökkentésére, de megfordítva: a munkanélküliség elleni küzdelem egyben a gazdasági válság ellőni harcot is jelenti, Ennek logikus következménye viszont az , hogy a munkanélküliség leküzdésének egyik eszköze: a nemzetközi munkaforgalom előmozdítása: egyben non jelentéktelen eszköze és módszere lehet az általános gazdasági válság ellőni küzdelemnek,, . Szerencsésnek tartja az előadó által javasolt határozati indítványt, mert a benne foglalt módszer számot vet a világgazdaság struktúrájában a háború óta végbement alapvető változásokkal és azokkal az eltolódásokkal, amelyeket e változások a nemzetközi tőke, áru és munkaforgalom terén előidéztek* E változások és eltolódások lényege abban áwJLl. hogy mig a világháborút megelőző korszakban a világgazdaság túlnyomó részbon a magángazdaságok összességéből állott, s a tőke, az árai és a munka nemzetközi forgalma túlnyomórészt a magángazdaságok egyéni összeköttetései folytán bonyolódott le, a világháború után a világgazdaság átalakult az országok szerint szervezett nemzetgazdaságok rendszerévé, amelyben a tőkék és az áruk forgalma kollektív alakot vett fél* A tőkék nemzetközi forgalmának irányítását, szabályozását és e?.lenőrzését az egyes országok ftomseti Bankjainak nemzetközi szervezete: a Nemzetközi Fizetések Bankja, vette át, s az áruk nemzetközi forgalma is túlnyomórészt kollektiv formában: ar. érdenolt államok által kölcsönösen túlnyomórészt bilaterálisán - megállapított szabályok szerint történi]:. Egy dolog hiányzik még: a munka nemzetközi forgalmának kollektiv megszervezése, amelynek terén rendkívüli figyelemremélt° jelenségnek tekinthetők a francia-lengyel és a francia-belga kétoldalú megállapodások. Az előttünk fokvő határozati javaslat igen hatásos lépést jelent, a világgazdaság háború utáni természetes fejlődésének vonalán, a munka nemzetközi forgalmának kollektiv megszervezése felé, amely fejlődésnek végső állomásán egy olyan nemzetközi szervezet vagy intézmény létesítés o áll, amely - amint a Nemzetközi Fizetések Bankja szabályozza, és ellenőrzi a tőke nemzetközi forgalmát - szabályozni és ellenőrizni fogja a munka nemzetközj forgalmát is„ Hogy az a tarvezet maga a Nemzetközi Munkaügyi Hivat? 1 leöfeye, avagy enne]", égisze alatt működő, vagy ettől független intézmény az rész létkérdés f amelynél sokkal f ontosabb az a körülmény, hogy oz intézmény nem a holt materiális tőkék, de az élő és lélekkel biró dolgozó embere)-' nemzetközi forgalmát fogja, irányítani, de feladata is sokkal szélesebb, súlyosabb és felelősségteljesebb lesz', mert gondoskodnia, kell a nemzetközi forgalom tárgyát alkotó munka, illetve munkásság gazdasági, szociá?:..:, kulturális és orkölcsi javainak, egyszóval emberi jogainak intézményes védőiméről is 4 Meggyőződésem szerint or, a cél csak ugy érhető el, ha létre fót-jönni olyan nemzőtközi xntézinény, amely a nemzetközi jog fundamentumán felépülve egyesíteni és szabályozni tudja az egyes nemzőtök munkaközvetítő intézményeinek tevékeny cégét és hatalt:! szóval tudja kikényszeríteni a nemzetközi murkaforgs lom torén a. munkásság emberi jogainak védelmét cól,2Ó szempontok érvényeáülését minden olyan" országban, ahova, más országok munkása ágának Kivándorlása irányuló Antal látván beszédét az értekezlet nagy tetszéssel f eged-' ta 0 f
