Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1

1936-07-03 [143]

/AZ INTERP AiL JáENTÁR IS UNIO ERTEKEZLETÉNEK MEGNYITÁSA. P ó 1 y t a t á s 1./ - Már másodszor találkozunk itt Budapesten, biztosak vagyunk abban, hogy itt olyan regi időre visszamenő hagyományt találunk, amely hasonló a mi elveinkhez és törekvéseinkhez. Az Unio közeledik fennállása félszázados évfordulójához; ismeretes, hogy 1880*han alakult a két nagy békebarátnak, Randái Cremernek és Pródérlc Passynak kezdeményezésére, Te­hát még fiatal v 0 lt, mikor 1896-ban itt tartotta az első értekezletét. Az az értekezlet egybeesett a magyar nemzet millenáris ünnepségeivel, amelyek az Unio évkönyveiben és az akkori résztvevők lelkében a legszebb é lm énynek s z éra i t a na k, \z elnök ezután kegyeletesen emlékezett meg Apponyi Al­bert grófról, aki olyan nagy szerepet játszott az Interparlamentáris Unio életében. Szerencsém volt közelebbről ismerni öt utazásokról és érte­kezletekről",' ágy^unik fel, mintha most is látnám magas temetőt, s hal­lanám csodálatos szónoklás át. A régebbi utazások után örömmel találkoztam vele Genfben, ahol a Népszövetség nagy vitáiban és a különböző bizott­ságokban nagyszerű tudásaival ós szónoki képességeivel dicsőseggel szol­gálta M agy arors z ágot. -.Megértik hölgyeim és uraim, hogy amikor a magyar parla­mentet üdvözlöm, amelyben annyi kiváló személyiség, volt mindig és van is, egy kissé hosszasabban emlékeztem meg a nagy magyar államférfiról, hiszen őhozzá hosszú barátság fűzött, nagy jóakarattal az ő részéről, mély meg­hajlással az ,n oldalamról. - Engedjék meg a konferencia résztvevői, hogy az Un io el­nöke átadja, a szót egy pillanatra a belga csoport elnökének, hogy honfi­társaim nevében is kifejezzem, hogy a a keresztény hitnek és a. polgári szabadságnak a hazájában meleg rokonszenvvel viseltetünk Szent István ki­rályságának népe iránt. Wlart elnök ezután vázolta a belga-magyar történelmi kap­csolatokat, rámutatva arra, hogy hosszú ideig a két országnak közös ural­kodóik is voltak. A továbbiak során V/l art elnök fejtegette, hogy a képvise­leti rendszer fejlődését figyelemmel kell kiserniök a képviseleti rend­szerek tagjainak. Ujabban annyi kritika hangzik el a képviseietirend­szer ellen, favaly az Interparlamentáris Unio értekezletén a képviseleti rendszer elvi kérdéseit fejtegettük, most a legkülönbözőbb technikai kér­déseket tesszük vizsgálat tárgyává, így megvizsgáljuk az állami pénzügyek és a parlament viszonyát, azaz a kapcsolatokat a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom között a költségvetés előkészítése és végrehajtása tekintetében. Szőnyegre kerül . • a nemzetközi kereskedelmi ügyekben való oiráskoéás kérdése, továbbá a kollektív ván­dorlások lehetőségeinek vizsgálata, Wlart elnök ezután összehasonlította az Unio munkásságát a Népszövetség munkájával, megállapítva, hogy az' U n io nem kivár, légvárakat építeni, a lehetőségek határán belül marad. Meleg szavakkal emlékezett meg báré Láng Boldizsár országgyűlési képvi­selőről, aki az ertekezletet előkészítette es annak a reményűnek adott kifejezést, hogy a budapesti értekezlet báró Láng Boldizsár elnökleté­vel a világ egyik legszebb fővárosában és egyik legszebb parlumentjében, abban a légkörben, amelyet a magyar vendégszeretet tud. teremteni, jő mun­kát fog végezni, X nagy tetszéssel fogadott beszéd után báré L á n g Bol­dizsár elfoglalta az elnöki széket, Mindenekelőtt köszönetét nyilvání­totta az '* kit a megnyilvánult ai zuxomo-rt, hódolattal üdvözölte a kor­mányzót, üdvözölte továbbá József király 1 her­ceget, a kormány képviselőit és az egész konferenciát, - Nem akarok önökhöz cs lllogé szólamokat intazni -'foly­tatta Láng Boldizsár,- csupán annak megállapítás ára szorítkozom, hogy nemcsak ml, az önök kartársai, a magyar törvényhozók vagyunk azok, akik /t , önöket őszinte örömmel fogadjuk itt, hanem az egész magyar nemzet kl- Oo •t']/nyitja önök előtt kapuit és feltárja szivét, /~3 n D «í7Ános i/?fl!tfvfcatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom