Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-09 [141]

H I « h K A TFPSZÖVETS ti MŰVÉSZETI BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSA . A Népszövetség művészeti és irodalmi bizottsága délután folytatta tanácskozásalt P^aul Valéry elnökletével. Elsőnek P i a g e t, a neves svájci pszichológus szólalt fel, aki a holt nyelvek tanításának fontosságát hangoztatta a szellem kialakításában, Kifejtette, hogy a görög-latin kultúra az ember pszichológiájának a meg ismerésére, önmagunk megismerésére tanit. Szembeszállt azzal a felfogással, hogy a régi kultúra és a modern feudomány nem férne meg egymással,, Eckh ardt Sándor budapesti egyetemi tanár fejtegette, hogy a humánus tudomány kifejezés alatt két értelmezés rejlik; egy álta_ lános és egy speciális, előbbi az összes nem természettudományi, vagy matematikai jellegű emberi von-tkozásu ismereteket, a második csupán a görög-latin stúdiumok it foglalja magában. Vázolta a humánus tudományok mai helyzetét, majd vizsgálta, milyen viszonyban vannak a klasszikus tanulmányok a nacionalista müveit sági eszménnyel. A humanizmus maga nem valami uj pogányságra irányuló gondolat, mert hiszen hozzánk csak a kereszténység által már áthasonitott alakban jut el. Az európai műveltség minden nagy alkotása ebből a humanitás-eszméből származik. **• nagy gondolkozók és művészek mindenkor hatásuk alatt állottak és magának a szépségnek gondolata belőle ered. A modern korban a természettudományok és a technika túltengése azonban az emberiség lelki egyensúlyát megbontotta: az ember olyan eszközök birtokába jutott, amellyel önmaga megsemmisítésére tör. A szörnyű aránytalanságot, mely igy az ember lelki kultúrája és anyagi hajtóereje között keletkezett, csak a humánus tudományok regenerálásával és fokozottabb terjesztésével lehet kiegyenlíteni. Ibrovatz Jugó szláv egyetemi tanár hangoztatta, hogy a régi eszmeileg értékes gondolatoknak gyakorlati értéket kellene adni, A humanizmusnak ápolás© egyúttal az emberiség gondolat- és érzésvilágának folytonosságát tartjuk fenn. Ezután Hildebrand német egyetemi tanár szólalt fel előbb német, majd francia nyelven, majd B r o e n dal dán nyelvész hangoztatta a humanizmus ápolásának jelentőségét 0 /MOT/M KÖNYVTÁROSOK ÉS LEVÉLTÁROSOK DISZEBÉDE, A Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Egyesülete kedden ebédet adott a Vadászkürt szálló különtermében. T.P. Sevensma dr., a genfi Népszövetségi Könyvtár igazgatója* és Isák Colijn dr., a svéd kemzeti könyvtár igazgatója tiszteletére, akik a nemzetközi szellemi együttmüköués oizottságának ülése alkalmából jöttek Budapestre. Az ebéden az illusztris vendégeken kivül megjelentek Pasteiner Iván, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a közgyűjtemények országos főfelügyelője, Tltz József a Széchenyi Könyvtár főigazgatója, Dávid Antal a Fővárosi Könyvtár helyettes igazgatója, Káplány Géza a Technológl

0 1 Könyvtár főkönyvtárosa, Kossányl Béla főlevéltárnok, Trócsányl Zoltán, Asztalos Miklós, Kaposi Béla, Bisztray Gyula, Gronovszky Iván és Cziffra András, C o 1 i j n, a könyvtárosok nemzetközi egyesületének elnöke örömmel üdvözölte a magyar könyvtárosokat abból az alkalomból, hogy csatlakoztak a nemzetközi egyesülethez. /MOT/B POLITIKA 'JIARTON BÉLA A MINISZTERE LNÖKNÉL. Vitéz M a r t o n Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának országos ügyvezető főtitkára vasárnap több országgyűlési képviselő társaságában Balatonfüredre utazott, ahol a miniszterelnököt meglátogatta. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök Marton Bélával frissen és jókedvűen elbeszélgetett. /MOT/n*