Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-28 [140]
g.. törvényszéki kiadá3. Budapest j 1936. május £ 8, ---LÁZÁR ANDOR DRi IGAZSÁG'JGYMINISZTER SAJTÓRÁGALMAZÁSI PERE HEGYMEGI KISS PAL ELLEN. A büntetőtörvényszék Gadó Istvánnak a törvényszék elnökének vezetésével ma folytatta annak a ragalmazási pernek a tárgyalását, melynek sértettje Lázár Andor dr. igazságügyminiszter, vádlottja pedig Hegymegi Kiss Pál volt országgyűlési képviselő. Pontosan fél Í0 órakor nyitotta meg a tárgyalást Gadó István elnök, aki megállapította, hogy a tanuként megidézett Györki Imre ári országgyűlési képviselő nem jelent meg, külföldre távoZott és kimentette magét. Kérdésére H 0 rváth Zoltán dr; védő kijelentette, hogy indítványozza Györki Imre kihallgatását, Baróthy Pál dr. főügyész pedig a meg« ném jelent tanu kihallgatásának mellőzését kérte. Rövid tanácskozás után Gadó István kihirdette a törvényszék végzését: - - A törvényszék mellőzi Györki Imre dr. kihallgatását, mert az a körülmény, amelyre a tanu kihallgatása elrendeltetett, már tisztázva van és^annak bizonyítását, hogy az igazságügyminiszter elhatározásával, illetve hozzájárulásával történt volna visszaélés, maga a védelem sem kívánja, A védő a végzés miatt semmiségi okot Jelentett be, majd a törvényszék Ujabb iratokat ismertetett. A bizonyítási eljárás befejezése után a védő a bizonyításkiegészitését indítványozta, kérte Lázár Andornak, Geöcze Bertalannal való szembesítését, továbbá Eckhardt Tibor kihallgatását arra vonatkozóan, hogy a vádlott jóhiszemű volt, amikor a cikkét megírta, £ ennek a tanúnak a kihallgatásával Hegymegi Kiss Pál további bizonyitás klegészitést kért, indítványozta Györki' Imre kihallgatását arra vonatkozóan, hogy küldött-e pénzt Geöcze Bertalannak, kérte továbbá dr. Debreczeny Barna választási elnöknek az igazságUgyminiszterrel való szembesítését, valamint Geöcze Bertalannak Lázár Andor dr.-nl való szembesitését. - Kérem vallomásra szoritani Geöcze Bertalant, - mondta a vádlott, - még pedig arra a körülményre: mondja meg, honnan kapta a pénzt. - A tanu megmondta, - szólt közbe az elnök - hogy nem a minisztertől. A továbbiak során Hegymegi Kiss Pál kérte még Mátéffy Géza, Szakách Andor, BŐsze Lajos dr., Fogarassy Elek, Nagy Zsigmond, dr. Pajor Győző, dr. Pfeiffer Zoltán és dr. Albrecht Ferenc kihallgatását, balamint az ő szembesítését Ulain Ferenccel. Baróthy Pál főügyész az Indítvány elutasítását kérte és ezzel kapcsolatosan többek között igy sz ólt: - A vádlott ur ténybeli tévedés áldozata. Ennek a bünpernek nem az a feladata, hogy a debreceni válusztás előzményeit feltarja, hanem csupán az, hogy abban a keretben, amelyben a valóság bizonyítása clrejádeltetett, elbírálja a közleményt. Kérem az inüítványok elutasítását. Én megengedem, hogy a vádlott ufrnák vannak sérelmei és a választás során az eredmény, amit várt, nem következett be éő ei égő sebet hagyott a lelkében, de a seb begyógyitása nem tartozik a per keretébe e A törvényszék végül is elutasította a vádlottnak és védőjének • a bizonyitásklegészítésére vonatkozó indítványát, majd Baróthy Pál dr, főügyész, az ügyészség elnöke, megkezdte rA^se^édét. • A vádemelésre a büntető perjog tételes szabályai értelmében mindenkor a kir. ügyészség hivatott s ez c testület - az évtizedes gy akorlat folytán - különleges perjogi helyzetet tölt bo, amennyiben tulajdonképpen nemcsak a vádat képviseli, hanem végeredményben első birája is az eléje kerülő bűnügyeknek. Az ügyészségnek ennélfogva nemcsak az anyag összegyűjtése, a vizsgálat lefolytatása a kötelessége,hanem a jogi állásfoglalás is hivatása körébe vág. Ez a kötelesség minden esetben tárgyi- . lagos elbírálást'feltételez ás fokozott éberséget, pártatlanságot ró a kir, ügyészségre. Kétszeresen nehéz és felelősségteljes azügyészség feladata olyan esetben, mint a jelenlegi, amikor a bünpör hátterében a napi politika áll, - amikor sértettként a magyar királyi igazságügymlníszter, a vádhatóság feje jelentkezik. Ez a tény az emberileg megközelíthető legnagyobbfoku objektivitást teszi kötelezővé a vádhatóságra s igy bármenynyire hálás szerep volna is a sértett kiváló egyéniségének jé.tlemzósé és előtérbe állítása, ezt a helyzeti előnyt a vádhatóság a legcsekélyebb mértékben sem használhatja kl és egyáltalán nem is kivanja kihasználni.
