Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-29 [140]

ZSAROLÁSÉRT ELITÉLTEK A FESTI SZEMLE SZERK C3ZT0JET . A bü tető jörv ényszék vitéz O'otrübay-t anácsa ma tárgyalta a Pesti Szemleazerko az tőr-tulajdonosának: Horczog Kálmánnak és a lap pónzbrvazodo jenek: Kráhn Lászlónak zsarolási perét, A vád szerint Harczeg mul • év októberében elküldte Krahn Lászlót Sche>er Józsefhez, a Józsefvárosi Ingatlan Bank volt igazgatójához és közöltette vele, hogy ha fizet'loo pongőt, abbahagyja a Pesti Szemlében megkezdett támadó cikksorozatot, Schoyer értesítette a rendőrséget, de ugyanyákkor megállapodott az ujabb találkozás időpontjában Kráhnnal, Az alkalmazott meg ia jelont, átvett 5o pengőt Scheyertol, aki ezenfölül 5o pengős csekket is adott, A pénz ' átad ásókar elöléptok a deoktivok és leleplezték a zsarolási manövort, amely miatt a kir, ügyészség vádiratot adott ki ugy Horczog, mint Kráhn ellen, E^roüvig védekezésében elmondta, hogy nem zsarolásról, hanem ogy régi hirdetési megállapodás porfoktuálásárei volt szó, Sóheyor hirdetni akart a lapban ós annak az ellenérték© volt az 5o pongő, illotvo a csokk. Kráhn 3zintén tagadta bűnösségét. Ö Is azt hangoztatta, hogy nem akarták megzsarolni Schoyort, Egyébként védekezése szerint ő csupán küldönc szerepűt töltött be, utasításra járt ol. ' Kihallgatták a beidézett tanukat, majd a törvényszék Villányi Ftsronc dr, ügyészségi alelnök vádbeszédo éa a védő felszólalása után bűnödnek mondotta ki ugy Horczegot, mint Kráhn Lászlót a zsdrolá3 vétségében éá ezért fejenként 3oo pengő pénz bün totóst szabott ki, do a'bünte -ós'végr óhajtását próbaidőre felfüggesztettel Az Itélot jogerős. /MOT/Sy. —-ZU ÍUJNISS-B .RAS1TS FELJELENTÉS u GYÉBEN HOZOTT ViGZÉS,,./4. folytatás./' A nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettem. Az okirathamisitás a jogügyleti forgalom alapját képező közhitelt támadja meg, az okirathamisitás jogi tárgya tehát a közhitel és a jogügyleti forgalom biztonsága. Okiratnak tekintünk ugyan általában minden okmányt, amelyben gondolat vagy nyilatkozat van kif e j ezve, ám nem minden okiratnak a meghamisítása sérti a közhitelt és a jogügyleti forgalom biztonságát. Éppen ezért a büntetőtörvény szempontjából csak az a gondolatot vagy nyilatkozatot kifejező okmány okirat, amely jogilag jelentős tény bizonyítására, joghatás előidézésére alkalmas. Büntetőjogi szempontból tehát nem okirat az az okmány, amely csupán jogilag nem lényeges tény, nyilatkozat vagy akaratnyilvánítás bizonyítására használható, A Btk, 4ol

0 §-ban meghatározott magánokirathamisitás tárgya ezekből folyóan és a törvény rendelkezése folytén egyedül az olyan magánokirat, amely alkalmas valamely kötelezettség vagy jog létezésének, megszűntének vagy megváltoztatásának bizonyítására. • A feljelentés tárgyává tett és előbb idézett úgynevezett memorandum /I./ és levél /II,/ egyszerű gondolatokat egyoldalú akaratnyilvánításokat, terveket, ajánlatokat tartalmaz. Ezeknek a tartalma tehát kizárólag « jogilag nem jelentős tényekre vonatkozik. Ezek a nyilatkozatok a nyilatkozó ós a megszólitott, vagy harmadik személyek között sem jogot, sem kötelezettséget nem létesítenek, ilyet nem szüntetnek meg, nem változtatnak meg, következésképpen ilyen jogi hatás előidézésére, ilyen jogi hatás bizonyítására nem alkalmasak. Ilyen okiratok meghamisítása, és ilyen hamis okiratok készítése tehát nem oly cselekmény, amely a bünt etőtörvénykönyvben meghatárrozott magánokirathamisitás törvényes kereteit kitölti* Megvizsgáltam a nyomozás adatait abból a szempontból is, vájjon a Nagy István és Schmidt László által beismert megtévesztés és ezzel kapcsolatos esetleges károsodás most nevezett két egyénnel szemben a csalás bűntettének megállapítására alkalmas-e. Mindkét egyéb ugyanis csalás büntette miatt két izben már meg volt büntetve, utolsó büntetésük kiállása óta tiz év még nem telt el és igy az esetleg megállapítható csalás velük szemben bűntetté minősül, A csalás elkövetési cselekménye azonban a fondorlattal való tévedésbe-ejtés, A fondorlat bizonyos ravasz mesterkedést jelent, A nevezettek által beismert az a cselekmény azonban, hogy az általuk Bajcsy-Zsilinszky Endrének, illetőleg Györki Imrének átadott Írásokra vonatkozólag nem fedték fel azoknak hamisított voltát, vagy azokat valódiaknak állították, csupán egy egyszerű állítás, egy egyszerű hazugság. Már pedig az ilyen egyszerű állításban megnyilvánuló közönséges hazugság «« a két megtévesztett fél magas értelmiségét és képzettségét is figyelembe véve - nem tekinthető oly fondorlatos tevékenységnek, ame- . lyet a törvény a csalás megállapításához megkíván, /Folyt.köv./ P.