Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-20 [138]

Miskolc, április 19-, Németh Imre országgyűlési képviselő a MEFHOSZ miskolci csoportjának meghívására, vasárnap előadást tartott a miskolci Zenepalota dísztermében. Németh Imrét megérkezésekor a pályaudvaron nagyszámú ifjúsági küldöttség várta, Haendel Vilmos dr. j ogakadémial tanár, a MEFHOSZ tanár-elnöke és dr.Potoczky Kálmán ifjúsági elnök vezetésével. Délelőtt tizenegy órára a Zenepalota nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, élükön a jogakadémia tanáraival és a vármegye előkelőségeivel. Potoozky Kálmán dr. bevezető szavai után Németh Imre országgyűlési képviselő tartotta meg előadását "Jobboldaliság és baloldallá ág" címmel. Előadásában mindenekelőtt a jobboldaliság és baloldaliság fogalmát tisztázta, a szónak mai és hazai értelmezésében. Ez a két meghatározás - mondotta - a világháború utáni időkben vált általánossá, mint a politikai magatartás és állásfoglalás tulajdonképpeni megjelölése. A baloldal nyíltan és félreérthetetlenül megmutatta a maga komponenseit a Károlyi-féle és a'kommunista forradalomban, a jobboldal az ellenforradalomban. A két front teljes kialakulása csak a forradalmak és az ellenforradalom nagy mérkőzésében történt meg. A baloldali front, az úgynevezett tanácsköztársasági rendszerben rendkivül határozott, szinte dogmatikusan körülhatárolt programmot mutatott és a programm célkitűzéseinek keresztülvitelében meglepően egységes és krudélisan céltudatos magatartást tanúsított. Ezzel szemben az úgynevezett jobboldali erék jóformán csak addig voltak egységések,amíg a történelmi körülmények őket győzelemre nem segítették. Az ellenforradalmat szervező "jobboldali"erőknek nem volt átfogó, egyetemlegesen elfogadott, pozitív programmja, csupán az a hatalmas és erős negatívum, ami azt mondta: akármit, csak azt, a barbár és kegyetlen diktatúrát ne amit a kommunizmus jelentett. 0! Voltak programmok ls I Sok programm! Ahány jobboldali - akkoriban még ellenforradalminak nevezett - csoport volt, annyiféle„ De sajnos nem volt meg"a programm",a káté, a vérbe ivódott hitvallás egységo, nem volt meg a pozitív tennivalók sorrendjének és rendszerének nagyvonalú terve; mert mig az úgynevezett baloldali erők rendületlen következetességgel és egységgel dolgoznak ugyanannak a programmnak megvalósításán, s amely nem Ismer más üdvöt, mint a falanszter rendjébe sorakozott ember "fizikai" létének biztosítását, addig a jobboldali fronton nem termelődött ki egy ilyen egységes és kategorikus vonalú programm a magyar élet számára, amely átölel és átfog minden pártot, frakciót, csoportot és egyént, aki a baloldallal szembenállónak érzi magát. Kifejtette Németh Imre, hogyha ezt t» kérdést tüzetesebben megvizsgáljuk, az a jelmondat, amely az ellenforradalom győzelme után a nemzet túlnyomó többségét politikai egységbe összeforrasztani látszott, a "keresztény és nemzeti" politika jelszava kétségtelenül hiven fejezte ki azt az általános vádat, hogy a magyarság a maga nemzetiségének ősi hagyományaihoz hiven és az európai Keresztény kultúra egységében akarja továbbépíteni megtépett életét. De abban a pillanatban, mihelyt ezt a nagy és átfogó eszmekört gyakorlati, politikái programmá kellett átélni, kiderült, hogy az úgynevezett jobboldali, vagyis abban az időben keresztény-nemzetinek nevezett front számtalan erőtényezője jóformán mind másképpen, mégpedig önkényesen, egyénileg értelmezte a keresztény ós nemzeti gondolatot egyaránt. Az egyik frakció a "keresztény" jelszóban egyszerűen csak. annyit magyarázott, hogy keresztény és nem zsidó, tehát magátólértedődően antiszemita,, A "nemzeti" jelszó ugyanitt csupán annyit jelentett, hogy nem " bolsev lki^Egy harmadik csoport a kereszténység foga-imában egyedül a klerlkallzmust magyarázta, a "nemzeti"-be pedig a jó és rossz hagyományok válogatás nélkül való áhítatos tiszteletét. ^