Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-24 [138]

/A SZÉKESFŐVÁROS IGAZOLÓVALASZTMÁNYANAK ÜLÉSE, folytatás 1./ Az igazolóválasztmány a két felet újból meghallgatta, azután zárt ülésen tárgyalta le az ügyet, A zárt ülas után U s e t t y Béla elnök hirdette ki i.z igazolóválasztmány határozatát, amely ugy szól, hogy az igazolóválasztmány a biz©nyitás további kiegészítését tartja szükségesnek es azért a jogviszony tisztázása céljából meg fogja idézni és kihallgatni Grosz Ferikét és ugyancsak meg fogja keresni a törvényszéket a cég jegyzésére vonatkozóan. Az igaz olóváls sztmány ezután dr. Ve rebély Jenő öszszeférhetetlenségi ügyét tárgyalta- A közigazgatási birósag tudvalevőleg, amidőn a deli választókerületi választásokat érvénytelennek nyilvánította, egyszersmind egy évre felfüggesztette Verebély Jonő ektiv és passziv választójogát is. Az igazolóválasztmáaynak most dönteni kellett abban, hogy es az itélet mennyiben érinti Verebély Jenő törvényhatósági bizottsági tagságának ügyét. Ennek az ügynek az érdemleges tárgyalása előtt Usetty Bála elnök még bejelentette, hogy Murry István budapesti lakos, s közigazgatási biróság Ítéletére hivatkozva, még külön összeférhetetlenségi bejelentést is tett Verebély Jenő ellen, majd ezután felolvastatta nz összeférhetetlenségi esetekre vonatkozó összes törvényeket. Az igazol választmány az ügyet gnnsk jellege miatt zárt ülésen tárgyalt" le éa a jvetkezo határozatot hozta, amelyet az elnök nyilt ülésen hirdetett ki: Az összeférhfc-tetlenségl törvényben egyetlen oly.-; réndolkezest sem találtak, amelyet dr, Veretély Jenő ügyével vonatkozásba Ihletett volna hozni, azért az igazolóválasztmány az ügy" felett napirendre tér. Az ülés ezzel véget ért

c /'. OT/L HÍREK HUBAY KÁLMÁN ELŐADÁSA A SAJTÓREFORMRÓL. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság h rom előadásból álló előadássorozttot rendoz !T

A. sajtó és nemzet" cimmel, sorozat bevezető előadását pénteken este háromnegyed kilenc órakor tartotta meg H u b a y Kálmán, a Függetlenség felelős szerkesztője "& sajt óref orm'' cimmel a Pátria Klub Erzsébet-körúti klubhelyiségének nagytermében. Az előadás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg, (Előadása elején rámutatott üibay Kálmán arra, hogy a sajtó és a politikai köz élet egyes tényezői idegesen utasítják vissza mindennemű sajtóreformnak még csak a gondolatát is, mert a sajtótörvény megreformálás ara irányuló szándék ban nyomban diktatórikus törekvéseket vélnek felfedezni, • A sajtó kérdéseit nem lehet sem egy kormányzat, sem a kormánypárt, de nem lehet az ellenzéki pártök szemszögéből sem vizsgálat tárgyává tenni, e kérdések elbírálásánál csakis az egyetemes nemzet, a keresztény világnézet, az erőteljes nemzeti gondolat, a valláserkölcsi es közbiztonsági szempontok lehetnek az irányadók. Nálunk már a háború előtt mutatkoztak jelek arra, hogy a sajtó egy igen jelentős része ez-;ket a szempontokat nem óhajtja magáévá tenni es idézetekkel bizonyította, hegy ez a sajtó célbavett Is kigúnyolt mar s háború -.lőtt mindent, írni t történelmi magyarság szemében szent »e érinthetetlen volt, - Akik a sajtóreformot ellenzik, azok arra hivatkoznak, hogy megvan nekünk a sajtótörvényünk,,az 1914. évi XIV, törvénycikk, amely telje ^mértékben elegendő arra, hogy a nemzeti érdekeket megvédelmezze ós a nemzet ellen irányuló törekvéseket lefékezze, vagy megtorolja. Ezek sz ónban elfelejtik, hogy ugyanez sz 1914, evi XIV, törvénycikk volt érvényben 1918-ban is, s ha ez a sajtótörvény 1918-ban nem tudta megski dályozni, h hogy a magyarországi sajté túlnyomó része a forradalom sz allascsinálójává, (/ a nemzeti erök porit sz tójává váljék, ugy hol van a garancia a >ra, hogy ez az 1914-ben fiiozott és 19Í8-ban megbukott sajtótörvény most, 1936-ban egyszerre valami ideális alkotássá fog válni és védelmet nyújt mindazokkal /Foi- bn.faar kö" étkezi] . /