Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-22 [138]

/A TISZA-SERLEGVACSORA, Folytatás 1./ - Tisza elsósoroan azt nézte, - folytatta általános figyelem között beszédét Kálluy Tibor ? hogy mire való a vámterület, mire szolgál a bank,, mire való a hadsereg,. A magyarság nagy részét pedig csak as érdekelte, hogy nemzeti vámterületről, nemzeti bankról, nemzeti hadseregről van-e szó<- A parlamentarizmus kompromisszumos kormányzást kíván mog és Tisza éppen másoknál nagyobb racionalizmusa folytán kompromisszumos politikus volt,. « bár benne tiltakozása dacára csak a "vaskezűt'

1 látták, s bár életében tulajdonképpen csak kétszer volt népszerű} egyszer, ami... kor félreismerték, mert azt hitték, hogy ő erőszakolta a Szerbia elleni háborút és egyszer a koalició bukásakor, amikor az ellentábornak a tehetetlenségét Ismerték meg. De két eset van, amikor a politikában nem lehet kompromisszumokra lépni-. Az egyik eset, amikor olyanokkal állunk szemben;,, akiknek a mienkkel azonosak a közéletben való legfőbb célkitűzéseik,'de akik ezeknek a szolgálatában kellő kötelességérzet nélkül cselekszenek,. A másik eset, amikor olyanokkal állunk szemben, akiknek akarata és törekvése a mi közéleti célkitűzéseink megvalósítására hivatott rendnek a merő negác lójában merül kl. Az előbbi Indokolja Tisza eljárását a technikai obstrukc lóval szemben?, viszont az utóbbi magyarázza azt, hogy az 1918, évi forradalomnak elsősorban a Tisza elpusztítására volt szüksége., mert mindenki érezte, hogy Tiszában lett volna meg az elernyedt nemzeti léleknek az az ereje, amely e szenvedélyektől fűtött mozgalommal nem Ismert megalkuvást

? hogy ő az, akivel a régi rendnek a romjain nem lehetett kompromisszumot kötni, ... Ke higyjüx'-" azonban, mintha az emiitett két szélsőséges esettől eltekintve, magának a mindennapnak a politikai élete ás annak kompromisszLimai egy politikai vezető számára merőben idillikus állapot lenne-. Az országiásnak szükségképpen és mindenkor a nyers erőre is kell támaszkodnia, s ettől u kompromisszumok sem mentenek meg* Csak a vallási élet az, amelyben kizárólag az igazságoknak a belső ereje érvényesülj a világ, s nevezetesen az állami életnek éppen az képezi a karakteriszt1kuni át ezzel szemben; hogy itt nom. kizárólag és minden lényegesben egyforma meggyőződésűeknek a kooperációjáról van szó, A politikusnak nem elég hirdetni az igazságot, hanem a maga Igazságával kell híveket toborozni, **e szervezett erejét harcba kell vinni mások ellen és állandóan rajta kell tartani a mérleg serpenyőjén a kardot is, hogy megmutatkozhassak Igaz.* ságainknak a fajsulya

c Itt elértük a közélet legnagyobb problémájához; oda, ahol politikai, és etika érintkeznek, az erőszak legitimitásának a kérd és éhez„ - Az, hogy Tisza a kérdéseket sem cinikusan, sem könnyelműen nem kezelte, valami,de kevés. Az, hogy jószándékkal és becsületes akarattal igyekezett az országnak a hasznára lenni, sok, de nem elég. Mi jogo.. sit politikai vezetésre? Bensőséges és bátor hit abban, hogy az ő igazsága a legértékesebb; az egyéniség abszolút alárendelése ez igazságok szolgálatának ugy, hogy barát és ellenség egyképpen lássa, hogy Ideáknak és nem embereknek az érvényesüléséről van szó; hogy hatalmat gyakorolni ideák és nem egyesek, vagy csoportok érdekében akarunk, A politika végső kérdésere a/f eleiét eaz; ahhoz, hogy másra rákényszeritsük a magunk igazságát, az erkölcsi jogosultságot az adhatja meg, hogy magunkat is mindenkor készek vagyunk feláldozni ezekért az igazságokárt, - Ilyennek érezte magát Tisza és ilyennek ékarta nemzetét, hogy kitartó, bátor ás áldozatos szolgál legyünk az országlásban való célkitűzése'nknek és igazságainknak, y> /Folytatása következik,/