Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-22 [138]

/IDEGENFORGALMI ÉWDZÁK'ó ÜL 3 A BAROSS SZÖVET 3 GBEN, Folytatás 1./ Az elnöklő királyi herceg felkérésére ezután Cholnoky Jenő egyetemi tan r tartett előadást orréi, hogy mi az, ami az idegeneket Ma­gyacorsz gra vonzhatja. - Nálunk nincsenek - mondotta - lenyűgöző természeti"szop­sz gek, a külföldnek ezek a csodálatos látv nyoss^gai szépek, de sohasem keltik az emberben azt a vágyat, hogy jó len^e ott is maradni. Magyar­ország viszont olyan természeti sz-psegekkel rendelkezik, amelyek meg­nyugtat j k sz idegent es kedvet adnak ahhoz is, hogy hosszabb időt tölt­sön . z idegen melletbünk, Változctoss- gbj.n büvelkedik e magyar föld. Itt van az eddig elhanyagolt Mátra, amely ma már magyar Semmeringnek ne­vázhat6 0 Vannak érdekes barlangjaink és ami sehol nincs meg a világon, Magyarországon- szabiids-.g van, olyan, " ..* amilyen sehol a világon. Jó­kai irta á.,gyik regényében: Hol-.. van az az ország, ahol rend van, de nincs rendőr? Ez Magyarország,, ahová nem kell rendőr, legalább is idegenforgalmi szempontból - rae" t a magyar ember mindig udvaris az úti­társéival és főként az idegennel szembem. Itt van azután a Balaton cso­d-laros szépségeivel és történsImi multu környékeivel, Fajdalaas, hoff nem becsüljük meg regis-geink&t, templomromjainkat. Az anglikán vallású angol nam engedi bántani . , s „a regi katolikus templomromok, t sem,,. A ma­gyar n-pndc m-jgvan a lelki kultúrája, csak fel kell világosítani az idegen forgalom jelentós géről. Jé lenne, he állástalan diplomásaink kimennének a falvakba ezt a felvilágosító munkát elvégezni. Meg kell szerválni a ma­gyar népet a hasznot hajtó idegenforgalom szolgálatára és ka ez sikerül, akkor ez egész világ pihenőhelyévé tehetjük Magyarországot, Nagy tapssal fogadtak Cholnoky Jenő érdekes előadását, a­melyert ugyancsak Józsar Ferenc királyi h-rcsg mondott köszönetet. Végül I 1 o v sz k y János a Baross Szövetség országos elnöke megköszönte az dlöedásso-.'ozat előadóinak a munkáját £a bejelen­tette, hogy s Szövetség vidéki sz - rvezkedise során május 3-án megulf-kul a nagykanizsai szervezet, majd június 7-n, a Szegeden a délvidéki cso­port ,/MOT/B. /TISZA-SERLEKVACSORA, Folytatás 2./ - Nincs kétség - fejezte be beszédét Kállay Tibor -, hogy Tisza István, amikor ezeknek az eszméknek szolgálatában a golyók elé ment, nem a halálnak, hanem a halhatatlanságnak a birodalmába érkezett. Hát nemzetével mi lesz? Egy bizonyos: felednünk nem szabad, mert tudjuk, hogy a pokolba az ut a Léthé-nek, a feledésnek a vizein át vezet, . De bizonyos az is, hogy régi nagyságot csak emlékezés és az azt szépítő fantázia nem állithat vissza. Hinnünk kell a jövőben, nemzeti nagyjaink hitével és kételyt nem ismerve kell dolgozni a jelenben, ezen a multat a jövővel cgyoekötő kapun ácsolva, faragva, kováosolva - ha másként nom megy, hát külön-külön betűt - hogy realizálódjék az a felírás, hogy "Feltámadunk!" ™M beszédet a megjelent előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta és a beszéd elhangzása után hosszasan ünnopelték Kállay Ti­bort, aki lelkes éljenzés közben emelte meg a Tisza-serleget. /MOT/Vr ma fmmmmtat n

Next

/
Oldalképek
Tartalom