Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-11 [137]

VÁLÓPERÉNEK JOGERŐS BEFEJEZÉSE ELŐTT HÁZASSÁGOT KÖTÖTT - BIGÁMIÁÉRT EGYHETI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK. Takács István szabósGgéd'még 1921-ben házasságot kötött Marsai Juliannával, akivel évekig együtt élt, A házastársak között elhidegült a viszony, megindították: a válópert s a birőság kl is mondotta a válást. A szabósegéd 1926 február 21-én Budapesten a Vl, kerületi anyakönyvvezető előtt megesküdött Sós Klárával, akitől 1932 decemberében elvált. Most kiderült, hogy Takács István második házasságát akkor kötötte, amikor a biróság jogerősen még nem választotta el az első feleségétől. A királyi ügyészség Takács István ellen kettősházasság miatt vádat emelt és a büntet őtörvényszék ma tárgyalta a bűnügyet Márton Sándor dr. törvényszéki biró elnöklésével. - Nem érzem magam bűnösnek, - védekezett a vádlott. - Válóper folyt köztem és az első feleségen: között s az Ítéletet, mely kimondta a válást, 1925 februárjában kaptam meg. Nem is'gondoltam arra, hogy a válóperem 1926 februárjáig ne fejeződött volna be. Azt hittem, hogy a biróság már régen elválasztott a feleségemtől. - Miért mondta az anyakönyvvezető előtt nőtlennek magát, ha azt itte, hogy a biróság jogerősen elválasztotta? - kérdezte az elnök. - Nem tartottam lényegesnek azt, hogy elvált vagyok, azt hittem, -.ogy mindegy a nőtlen vagy elvált megjelölés, - felelte a szabósegéd. - Amásodik házasságom megkötése után egy héttel kaptam meg a jogerős Ítéletet, A törvényszék végül 1s Takács Istvánt kettősházasság vétségóért az enyhitő szakasz alkalmazásáéval egyheti fogházra Ítélte, Az itélet jogerős. /MOT/ P. EGYÉVI BÖRTÖN UTÁN JOGERŐS FELMENTÉS, Lovas, József huszonkétéves alpári ácssegéd az 1934 év Szilveszterén néhányadmagával látogatóba ment Kása József alpári nagygazda tanyájára. A fiatal legények itt jócskán felöntöttek a garatra, egyedül Lovas József tartózkodott a mértéktelen italozástól, ugy hogy emiatt sok gúnyolódásban, ugratásban volt része. Amikor a társaság tagjai - kisebb csoportokra tagoltan - a késő éjszakai órákban hazafelé igyekeztek, Kis Sándor fiatal gazdalegény, aki valamennyi társánál részegebb volt , minden különösebb ok nélkül, hirtelen Lovas József mellett termett és a gyanútlan ácssogédet^ nagy erővel, többször eg7/másután arculütötte, ugy hogy Lovas orrán-szájan eleredt a vér. Lovas József az indokolatlan és brutális támadás miatt támadt hirtelen felindulásában előkapta zsebkését és azzal gyors egymásután ban három erőteljes szúrást ejtett támadóján, majd kikapta az aléltan öszszeKogyó Kis Sándor kezéből a kampós sétabotját s azzal a szerencsétlen gazdalegényt agyba-főbe verte, ugy hogy az erős bot darabokra törött. Az eset után Kis Sándor kórházba került s néhánynapi szenvedés után, vérmérgezés következtében meghalt. Lovas Józsefet a kecskeméti törvényszék vonta felelősségre, A vádlott ácssegéd jogos önvédelemre hivatkozott, ezt a védekezését azonban az elsőfokú biróság nem honorálta s a nagyrészt terhelő tanúvallomások alapján bűnösnek mondta ki erős felindulásban rögtön elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, amiért is egyévi börtönbüntetéssel sújtotta. Fellebbezés folytán az ügy a budapesti tábla Kállay-tanácsa elé került. A tábla a perbeszédek elhangzása után megsemmisítette a törvényszéki Ítéletet ős Lovas Józsefet az ellene emelt vád alól jogos védelem cimén felmentette. Az itélet indokolásában a tábla megállapította, hogy a vádlottat teljesen indokolatlanul érte a brutális támadás s minthogy az ilyen megtámadás olol senki sem köteles megfutamodni, a vádlott ugy védekezett, ahogy tudott a nála jóval erősebb fizikumú sértettel szemben. Az itélet jogerős, /MOT/Ky.